Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban. A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.
A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.
Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehetne javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene.
Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket.
Éves jelentésben értékelné az EU-tagok helyzetét az említett szakértői testület, amelybe minden tagország parlamentje egy szakembert delegálna, az EP pedig ötöt.
A kérdésben még a tagállami kormányok tanácsának is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek majd meg az intézményközi tárgyalások.
Vagyis, egyebek közt, ha egy tagállam ügyészsége csak látszólag vizsgálja az EU-s pénzek helytelen felhasználást (pl. Orbán veje lámpás ügyében), a kormány nem megfelelően működteti a pályáztatásokat felügyelő hivatalokat, nem garantálja a bíróságok függetlenségét, az EU-s pénzek elköltésénél tapasztalt korrupciót nem tárja fel és nem bünteti rendesen, vagy nem működik együtt az európai ügyészséggel, akkor meg lehet vonni az EU-s pénzek kifizetését, amíg nem korrigálják a hibákat. Ez úgy nagyjából az Orbán-kormányra mind jellemző.
