A baloldal egri jelöltje, Pál György mellett sorakozott fel Dobrev, Komjáthi és Vadai
Két olyan rendelet is megjelent a héten a Magyar Közlönyben, ami a hitelmoratórium szabályaival foglalkozik. Az egyik arról szól, hogy milyen feltételekkel hosszabbítható a fizetési haladék (az ezzel kapcsolatos részletek már korábban kiderültek, ezeket ebben a cikkünkben foglaltuk össze). A másik rendelet – amelyet a HVG szemlézett – könnyít a hitelmoratóriumon:
a kormány úgy döntött, visszamenőlegesen szabályozza a törlesztési moratóriumot, úgy, hogy a jegybank által tavaly februárban megállapított (átlagos) kamattal kell számolni két hiteltípus, a hitelkártya-szerződések és a folyószámlahitelek esetében.
A rendelet alapján az ilyen hiteltípusokkal rendelkező magánszemélyeknek (amennyiben éltek a moratóriummal) nem a szerződésben meghatározott kamatot kell fizetniük, hanem a piaci átlagost. Ezért a bankoknak most ki kell kalkulálniuk, hogy a piaci átlagos kamatnál többet vagy kevesebbet számolnak fel az ügyfeleknek, és ha többet, akkor a kisebb kamatot kell relevánsnak venni. Mindössze 60 napjuk van, hogy elszámoljanak az ügyfelekkel, az érintetteknek pedig visszafizessék azt a pénzt, ami esetlegesen jár nekik.
Sokan rosszul jártak a moratóriummal
Mint a Szabad Európa írja, a tavaly év elején indult hitelmoratórium jól jött az államnak, mert nem kellett pénzt adnia senkinek, az emberek mégis többet költöttek, hiszen sokan abbahagyták a törlesztőrészletek fizetését.
De a bankoknak sem jött rosszul, mivel a moratórium alá tartozó adósságok nem szűntek meg, tovább kamatoztak, csak kamatos kamatot volt tilos kiszabni rájuk. A felgyülemlett extra tartozással az ügyfelek törlesztőrészletét is tilos volt megemelni, így egy lehetőség maradt: a futamidőket kellett kitolni. Azaz az ügyfeleknek egyre tovább kell fizetniük a fix törlesztőrészletet.
Nagyon sokan azonnal abbahagyták hiteleik fizetését: 2020 végén a lakossági hitelállomány 54 százalékát, míg a vállalati hitelek 39 százaléka nem fizették már a törlesztőrészleteit a moratóriumra hivatkozva. Azonban ez messze nem mindenkinél volt jó döntés, amivel legkésőbb akkor szembesültek, amikor például kiderült, hogy a 19 hónapnyi nem fizetés után több millió forinttal és akár jó pár évnyi extra törlesztéssel nőtt meg a hitelük.
Ezek után csökkentett most a kormány visszamenőleg a hitelkártyások és a folyószámlahitelesek tartozásán.
A bankszövetség méltánytalannak tartja a kamatokra vonatkozó rendeletet
A 444 cikke szerint a Magyar Bankszövetség jelezte, hogy támogatja a hitelmoratórium ismételt meghosszabbítását a rászorultsági elv bevezetése alapján. Azt is tudomásul veszik, hogy 2020. március 18. napjától a hitelkártyákra és a folyószámlahitelekre jelentősen csökkentett kamattal kell elszámolni a moratóriumba került tartozást, ugyanakkor méltánytalannak tartják, hogy ezen hitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal kell átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő.
A Bankszövetség egyébként a hosszabbítástól függetlenül továbbra is azt ajánlja, hogy aki teheti, folytassa, illetve kezdje el a hitelei törlesztését, hiszen minél később kezdi meg ezt valaki, annál inkább nőnek a terhei, és hosszabbodik a visszafizetés ideje.
(Indexfotó: pikrepo.com)
