Megérkezett az idei első hó
Legalább egy tucat magyarországi nagyváros távhőcége kapott figyelmeztetést az utóbbi hetekben a gázkereskedőjétől: vagy írják alá az október 1. óta érvényes szerződéseik módosítását, és fizessenek többet a gázért, vagy mondják fel a szerződésüket – szemlézi az Ugytudjuk a 444 elemzését.
Ez mind a fideszes, mind az ellenzéki vezetésű városokban kisebb pánikot okozott, az érintett önkormányzatoknak ugyanis vagy
– valahonnan rengeteg pénzt kell nagyon gyorsan szerezniük földgázra, egy olyan év végén, amikor az állam a járványra hivatkozva elvette a bevételeik jelentős részét;
– vagy belemennek egy háborúba a gázkereskedőjükkel, azt kockáztatva, hogy december végén vagy január elején lesznek napok, amikor nem tudják fűteni a lakótelepeiket;
– vagy elengedik a távhőcégüket, és egy gyors államosítás után az MVM működteti őket tovább, ahogy az történt iskoláikkal, kórházaikkal és számos egyéb jószágukkal.
A probléma alapja az, hogy míg a piaci áron beszerzett gáz nagyot drágult, addig magát a távhőt továbbra is csak a rezsicsökkentett áron adhatja a lakosságnak a szolgáltató.
A különbséget az állam elvben kipótolja: a pótlás úgy történik, hogy az energiahivatal kijelöl egy tavaszi napot, megnézi, akkor mennyibe kerül a gáz, és azt mondja, ez a referencia. Ha a rezsicsökkentett ár annál alacsonyabb, akkor a kettő közti különbséget a távhőcégek megkapják a hivataltól. Emiatt a távhőcégek jellemzően a referencianap idején előre megveszik a következő évre való gázt – írja a lap.
A kérdés: ki nyelje be a veszteséget?
A gázár hatalmas drágulása miatt az eddig jól működő rendszer nagy problémát vet fel, ugyanis el kéne dönteni, hogy ki nyeli be a veszteséget. A helyi távhőszolgáltatóknak vagy a – szerintük nem jogszerű – szerződésmódosítást elfogadva kéne jóval drágább árat fizetni úgy, hogy az áremelkedést nem háríthatják a lakosságra, vagy vitázni kezdhetnek a kereskedőkkel, de akkor veszélybe kerülhet a lakosság téli ellátása.
A kereskedők azt állítják, hogy ők nem kiszúrni akarnak a távhősökkel, pláne nem nyerészkedni rajtuk, hanem olyan mértékű árrobbanás van, amit a polgári törvénykönyv is elismer havaria helyzetnek. A 444 szerint azt állítják, ha akkora veszteség éri őket, amekkorára esély van, akkor lehet, hogy a tél második felére már egyáltalán nem tudnak gázt adni, mert csődbe mennek.
Ráadásul egyes távhőszolgáltatók is – mondhatni – nyerészkednek a helyzeten, mivel a tavaszi, olcsó áron vett gáz egy részét ősszel arra használták el ősszel, hogy a gázmotoros erőművekben áramot is termeljenek, aminek ugye szintén felment az ára, és a cégek által még olcsón vett gázból ők viszont olcsón tudták előállítani, nagy profitra szert téve.
A 444 információi szerint a települések nagyobb része hajlik a megegyezésre, és alá fogják írni az áremelkedés lehetőségét jelentő szerződésmódosítást. A távhőcégeket tömörítő Matászsz (Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége) a 444 kérdésére azt írta, hogy állami segítségben bíznak az áremelkedésre tekintettel.
Egy biztos: attól mind a kereskedők, mind a távhőcégek tartanak, hogy az állam úgy lép közbe, hogy mindkét oldalt kiüti az üzletből, és egy állami céghez, mondjuk az MVM-hez kerülnek a távhőcégek és az őket ellátó gázüzlet is.
Vannak spekulációk, amelyek szerint a mostani lehetetlen helyzetet éppen emiatt nézi ölbe tett kézzel az állam.
