Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
Földvári Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa az InfoRádiónak nyilatkozva arról beszélt, hogy mivel kevés volt az igazán fagyos nap ezen a télen, ami kedvezett a kullancsoknak. Ráadásul az enyhe télnek köszönhetően a rágcsálópopuláció is nagyobb számú, így több táplálékforrása lesz a kullancslárváknak. Majd amikor átvedlenek a következő fejlődési stádiumba, felsokszorozódik a hatás, és még több gazdakereső kullancs fog embert megtalálni.
Vagyis a szokásosnál semmiképp sem enyhébb, inkább intenzívebb kullancsaktivitás várható ebben az évben is
– tette hozzá a parazitológus.
A szakember hangsúlyozta: a közönséges kullancs tavasszal és ősszel támad leginkább, csak azért okozza nyáron a legtöbb megbetegedést, mert mi akkor töltjük a legtöbb időt a természetben. Földvári Gábor a paraziták elleni védekezésről elmondta: a házi kedvencek esetében egész évben szükséges, attól pedig óva intett, hogy a boltokban kapható sprayk vagy riasztó karperecek hatásának teljes bizalmat szavazzunk, ezek ugyanis az ember számára sem adnak száz százalékos védelmet.
Szerinte a leghatékonyabb, ha alaposan átnézzük magunkat az erdőjárás vagy a kerti munka után. Ha ugyanis még aznap eltávolítjuk a kullancsot, a kórokozó bejutására nincs esély. Ha netán erre csak másnap kerül sor, legyünk figyelmesek a csípés helyére. Az 1-2 centis piros elváltozás esetében még nem kell Lyme-kórra gondolni, de ha ez már 4-5 centinél nagyobb, növekszik és vándorol, mindenképp orvoshoz kell fordulni.
A kullancs egyébként rendkívül lassú, a közhiedelemmel ellentétben nem ugrik rá az áldozatára, hanem a fűszálak, bokrok ágainak végén vár az alkalomra, majd karmos lábaival, akár a bogáncs, akad bele az ember ruhájába, vagy az állatok szőrébe. A legtöbb vérszívót az avar és a dús erdei aljnövényzet rejti.
(Indexfotó: pixabay.com)
