Elképesztő, hogyan gyárt álhírekből propagandaanyagot a hazai sajtó egy része

Nemrég közöltük, hogy Egri propeller néven álhírfigyelő indult Egerben. A Facebook-oldal beköszönő cikksorozatában azt próbálja bemutatni, hogy mik is azok az álhírek, hogyan lehet azokat felismerni és miként lehet védekezni ellenük. Az álhírek természetét, azok felismerését és arról, hogy mi a különbség egy ál- és egy valódi hír között, a háromrészes sorozat előző írásában már igyekeztek bemutatni (ezt IDE KATTINTVA lehet elolvasni). Most az egyik legnagyobb hazai online portál egyik „cikkén” keresztül arra szeretnének rávilágítani, hogy miként is ismerhetjük fel az álhíreket a gyakorlatban.

Az álhír felismerése a látszat ellenére egyáltalán nem könnyű. Most próbáljuk ki egy friss példán keresztül! Április 15-én az egész világot megrázta, hogy kigyulladt a felújítás alatt álló párizsi Notre-Dame katedrálisa. Bár a nyomozás még tart, és az első hivatalos nyilatkozatok szerint a rendelkezésre álló tények alapján kijelenthető, hogy valószínűleg baleset történt, bejárta a világot az alábbi fotó, amely alapján az egyik legnagyobb látogatottságú magyarországi hírportál, az Origo a következő címmel jelentetett meg egy cikket: Muszlim migránsok a közösségi médiában ünneplik a Notre-Dame leégését.

A cikkben azt írják a The American Mirror nevű hírportál cikke alapján, hogy "miközben az egész világ döbbenten figyelte az egyik legszebb katolikus székesegyház kigyulladását, majd leégését, rengeteg migráns láthatóan élvezte, hogy pusztulni látja az általa megvetett nyugati civilizáció fontos jelképét".

Az Origo szerint a fenti fotón "két migráns férfi nevet az égő katolikus székesegyház láttán". Ezen felül a cikk arról hír, hogy "sok arab nevű Twitter-felhasználó nevetős emojival jelezte, hogy tetszik neki a Notre-Dame leégése". Az Origo szerint így "egyértelmű, hogy muszlim bevándorlókról van szó". (A fotó és a téma egyébként végigsöpört a hazai kormáyközeli sajtó jelentős tészén, hasonló kontextusban, mint ahogy az Origo bemutatta.)

Nos, mitől álhír az Origo anyaga a cikksorozatunk első részében taglaltak alapján?

– Hamis az információ, ha az alapjául szolgáló tények, bizonyítékok létezése nem ellenőrizhető.

A fotón két barna bőrű, fiatal felnőtt férfit látunk. Egyikük felemeli az evakuálás miatt kihelyezett, utcát lezáró szalagot, hogy átbújjon alatta, eközben mosolyog. A másik a kamerába nézve mosolyog, gyaníthatóan együtt mozognak, de mindketten háttal vannak a mögöttük látszódó, lángoló Notre-Dame-nak.

A fotó készítője nem ismert. Emiatt a mai napig nem igazolható, hogy a képet nem manipulálták-e fotószerkesztő programmal. Nem tudhatjuk, hogy a két férfi migráns-e egyáltalán. Netán francia állampolgárok bevándorló szülőkkel? Arab, indiai vagy roma származású külföldiek a milliónyi párizsi turista között elvegyülve? És min nevetnek? Hiszen háttal állnak a katedrálisnak. Láthatóan el akarják hagyni a helyszínt, tehát nem állnak ott és csodálják a lángoló Notre-Dame-ot.

A cikkben említett Twitter-bejegyzéseket, amelyeket arab nevű felhasználók tettek ki, bárki kitehette. Ahogy egy Facebook-profilnál sem biztos, hogy valaki a valódi nevét, a valódi képét használja, úgy itt sem lehetetlen. Nem tudhatjuk, kik láthatók a katedrális közelében.

– Hamis az információ, ha nem lehet megerősíteni több, egymástól független hírforrás által.

Az Origo cikke kizárólag a The American Mirror cikke alapján készült. Nincs benne információ arról, hogy honnan származik a fotó, hogy honnan származnak azok a hírek, miszerint a migránsok tömegesen örvendeznek a katedrális égésén. Eleve nem tudjuk, hogy miért ír a cikk tömeges jelenségről, amikor konkrétan 10 arab nevet említenek, amit a Twitter-feljegyzéseknél láttak. Más hírforrásból más arab nevek nem kerültek elő, vagyis úgy tűnik, csak az Origo forrása talált örvendező arabokat az interneten. Mások viszont egyáltalán nem.

Az Origo jelenleg a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány tulajdonában van. Az alapítvány vezetésében van többek között Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki korábban Orbán Viktor ügyvédje volt. Az alapítvány elnöke, Szánthó Miklós, aki a Fidesz országgyűlési képviselője volt, jelenleg pedig azt az Alapjogokért Központot vezeti, amelyet a Fidesz pártalapítványa finanszíroz egy cégen keresztül. A kapcsolatot az Átlátszó bizonyította be alapos oknyomozó cikkében.

Márpedig a Fidesz legfőbb mondanivalója már lassan négy éve a magyar választópolgároknak az, hogy a migránsok Európa létét fenyegetik, gyűlölik a kereszténységet és az európai kultúrát. Tehát az Origo nem független hírforrás, mert a háttérből egy hatalmon lévő politikai párt irányítja és pénzeli, amit nem is titkol. A független sajtótermék pedig attól független, hogy politikai szereplők nem szólnak bele a működésébe, valamint közvetlenül és áttételesen sem kapcsolódnak hozzátulajdonosként vagy finanszírozóként. Ez egy ideális állapot, amihez közeledni kell, de Magyarországon inkább távolodunk ettől.

– Hamis az információ, ha a forrása nem megbízható.

Az Urbanlegends.hu nevű magyar álhírfigyelő portál szerint a nevető migránsos fotó először április 15-én, az orosz kormányhoz közeli, angol nyelvű Sputniknews.com oldalon jelent meg, 21:29-es dátumpecséttel. Itt még csak annyi volt a kép leírása, hogy folyamatban van az evakuáció a Notre-Dame környékén. Csak később jelentek meg azok a fotók, amelyek a leírásuk miatt már azt sugalmazzák, hogy a képen migránsok nevetnek a katasztrófán.

A képből és a Twitter-bejegyzésekből cikket gyártó The American Mirror a kezdőoldalán semmilyen információt nem közöl arról, hogy kinek a tulajdonában van. Csak egy Kyle Olsen nevű ember szerepel fotóval a fejlécben, akiről nem tudni, hogy tulajdonosa, szerkesztője vagy újságírója-e a lapnak. Egyes sajtóhírek szerint egy oktatási alapítvány vezetője, de nincsenek róla bővebb információk. Jellemzően szerző és forrás nélküli, szélsőjobboldali tematikájú, zömében bevándorlóellenes írások jelennek meg az oldalon.

Az Origo az utóbbi években rengeteg pert veszített el olyan ellenzéki politikusokkal, közéleti személyiségekkel szemben, akiket rágalmazott, illetve álhírek közlésével emberi méltóságában megsértett. Így megbízhatónak aligha nevezhető.

– Hamis az információ, ha részben ugyan tartalmaz tényeket, ám ebből téves következtetést vonnak le egy hozzáadott hazugság által.

Bár az Origo cikke nem tartalmazott ellenőrzött tényeket, de tételezzük fel, hogy az arab nevű Twitter-felhasználó tényleg őrült annak, hogy ég a Notre-Dame. Mivel az európai arab közösségekből az utóbbi négy évben kerültek ki tömeggyilkos terroristák, sokan harcoltak az Iszlám Állam oldalán Szíriában, továbbá sokan követik az iszlám fundamentalizmus tanait, lehet, hogy az egyik örvendő ember is közülük való.

De ennek alapján igaz az Origo cikkének állítása, hogy "rengeteg migráns láthatóan élvezte a Notre-Dame égését"? Az alapján, hogy a volt Fidesz-képviselő, Balogh József 2013-ban a bíróság által bizonyítottan megverte az élettársát, állíthatjuk, hogy "rengeteg Fidesz-képviselő veri a nőket az országban"? Nem állíthatjuk.

Fontos kiemelni, hogy az Origo cikke terjedelmében valójában rövidebb, mint a fenti kis elemzés arról, hogy miért is minősül álhírnek. Nem csak rövidebb, de könnyebben érthető, gyorsabban befogadható, és ha érzelmileg hajlamosak vagyunk rá, felerősítheti a már meglévő gyűlöletünket a muszlim kisebbség iránt. Akkor viszont mit sem ér a logikus következtetés.

De mitől ilyen egyszerű a hatékony álhírek gyártása, milyen emberi gyengeségeinket használják ki az úgynevezett álhírgyárak? Erről szól majd a következő írásunk.

(Az írás a nemrég indult  Egri propeller - álhír- és propagandafigyelő Facebook-oldalon jelent meg.)