Csőtörés a Felsővárosban - VIDEÓ és FOTÓK
"A képzési idő (….) osztatlan képzésben 10 félév, a zeneművészeti, kétszakos tanárképzésben 12 félév" – többek között ez áll egy, a szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben, amelyet az Eduline szúrt ki.
Ez azt jelenti, hogy
míg eddig a középiskolai tanároknak hat évig tartott az egyetem – a két féléves gyakorlattal együtt –, ezentúl öt év után megszerezhetik a diplomájukat.
Azt egyébként már lehetett tudni, hogy az oktatási kormányzat rövidítene a tanárképzésen: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke nemrég azt nyilatkozta, hogy míg eddig három év után volt egy elágazás – választani lehetett, hogy inkább általános iskolában vagy inkább középiskolában szeretne valaki dolgozni – a mostani elképzelések egységes ötéves képzést tesznek lehetővé. Horváth – aki egyetért a képzés egységesítésével – elmondta, hogy az eddigi rendszerben a hallgatók több mint 90 százaléka a középiskolai tanári pályát választotta.
Az Eduline cikke szerint a módosítás mögött alighanem a jelentkezők alacsony száma áll: idén az általános felvételin 7316-an jutottak be valamelyik pedagógusszakra, közülük 1721-en kezdik meg tanulmányaikat tanárképzésen. A mostani elsőéves hallgatók száma – a pótfelvételizőkkel és a keresztfélévben kezdőkkel együtt – valamivel magasabb, mint a tavalyi (amihez azért hozzá kell tenni, hogy a 2020-as felvételi a szabályok szigorítása körüli bizonytalanság, a kötelező emelt szintű érettségi bevezetése és a járvány miatt negatív rekordot hozott), ám a korábbi évekre jellemzőnél jóval alacsonyabb: 2017 és 2019 között még 9500-9800 között mozgott azoknak a száma, akik pedagógusszakokon kezdtek tanulmányokat.
"A Pedagógusok Szakszervezete szerint jelenleg körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból, vagyis ha az idei elsőévesek mindegyike befejezné az egyetemet 3-5 év múlva, a rendszert akkor sem lehetne feltölteni" jegyzi meg az eduline.hu.