Megérkezett az idei első hó
A közeljövőben elérhetővé váló koronavírus-vakcinák elfogadottsága a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll – derül ki a Publicus Intézet által a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Csekélyebb a magyarok bizalma az orosz és a kínai vakcinákban (20-21 százalék) és inkább oltatnák be magukat az amerikai és az európai fejlesztésű szerrel (31-36 százalék). Ezek az adatok részben összhangban vannak egy korábbi kutatással, amit az Euronews készíttetett pár hete: akkor a megkérdezettek mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy vállalja az oltást, 47 százalék pedig határozottan elutasította.
Márpedig a vírus terjedéséről a legnagyobb és legpontosabb adatbázist kiépítő baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint 60-70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Ez alatt a vírus terjedése érdemben nem fékezhető. A Publicus felmérése szerint a magyarok még szkeptikusak, pedig a hazai döntéshozók és a szakemberek is azt hangsúlyozzák hetek óta, hogy a járványgörbét leginkább az oltással lehet majd letörni, vakcina nélkül csak átmeneti időre lehet feloldani a korlátozásokat, az oltás könnyíthet az egészségügy leterheltségén, illetve vethet véget a gazdasági krízisnek.
A Nature tudományos folyóirat 19 országot érintő felmérése azt mutatja, hogy még azokban az államokban is jobban várják a vakcinát, ahol egyébként alacsonyabb az oltási hajlandóság. A kelet-közép-európai régióból Lengyelország is szkeptikusnak számít az koronavírus-oltásokkal szemben a maga 56 százalékával, Oroszországban pedig ez az arány 55 százalék. Ezzel szemben Kínában a lakosság 90 százaléka támogatja az oltást. Arra is fény derült a Nature megrendelte kutatásából, hogy az emberek elsősorban azt a vakcinát támogatják, amit a hivatalos szervek, illetve kormányok is megbízhatónak tartanak.
