Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre rekordszámban felvételiztek
A magyar választási rendszer alapvetően egy ún. hibrid választási rendszer, amiben többségi és arányos elemek is szerepelnek: a 106 egyéni választókerületben az győz, aki a legtöbb szavazatot kapja, míg a listán leadott szavazatot arányosan, a D’Hondt-módszerrel számolják ki, és így osztják ki a fennmaradó 93 mandátumot.
Mivel a 199 mandátumból 106-ot az egyéniben győzedelmeskedő képviselők kapnak, ezért alapvetően a többségi elem az erősebb a magyar választási rendszerben.
![legnagyobb szavazólap mti](/uploads/content/Orsz%C3%A1gos_politika/2022/m%C3%A1rcius/legnagyobb%20szavaz%C3%B3lap%20mti.jpg)
Az egyéni képviselőkre adott szavazat, azonban nem csak amiatt fontos, hogy négy évig ki fogja képviselni az adott választókerületet, hanem az ún. töredékszavazatok miatt is. Ennek két formája van, a könnyebb megérthetőség miatt vegyünk egy elképzelt példát, ahol A jelölt 12 050, B jelölt 7 000, C jelölt 950 szavazatot kapott.
Egyrészt az Európában más választási rendszerekre nem igazán jellemző győzteskompenzáció: ennek lényege, hogy az A jelöltnek a győzelemhez elég lett volna 7001 szavazat is, ezért a rá leadott 12 500 szavazat és 7001 szavazat közötti különbséget listán megkapja az őt jelölő jelölőszervezet.
A másik a töredékszavazat az ún. veszteskompenzáció, amit minden olyan jelölt után kap az adott jelőlőszervezet, ami az ötszázalékos küszöböt megugorja. A fentebbi fiktív választókerületünkben A jelölt a szavazatok 60,25 százalékát, B jelölt a 35 százalékát, míg C jelölt 4,75 százalékát kapta meg. Mivel az ötszázalékos küszöböt C jelölt nem ugrotta meg, az ő szavazatai elvesznek, míg B jelölt jelölőszervezete 7000 szavazatot kap listán.
A választáson azonban nemcsak az adott választókerületben élők vesznek részt, hanem a külhoni, magyar lakcímmel rendelkezők, illetve a határon túli, magyar lakcímmel nem rendelkezők is. A külhoni, ám magyar lakcímmel rendelkezők külképviseleteken szavaznak a lakcímük szerinti választókerületi képviselők egyikére, illetve listára, míg a határon túli, magyar lakcímmel nem rendelkezők csak listán szavazhatnak, akár levélben is.
Egyébként az ellenzéki összefogás részben az egy az egy elleni küzdelem, a győzteskompenzáció csökkentése, illetve a veszteskompenzáció növelése miatt jött létre,
hiszen a fiktív B jelöltünk által kapott 7000 szavazat hat párt között oszlott volna szét, akkor nagyobb arányban győzött volna az A jelölt, így a jelölőszervezete több töredékszavazatot kapott volna listán a győzteskompenzációnak hála, míg a többi párt kevesebb töredékszavazathoz jutott volna.
Emellett a választási rendszerhez hozzá kell tenni, hogy a Magyarországon bevett kisebbségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártokra, hanem kisebbségi listákra szavaznak – 2018-ban például Ritter Imre német kisebbségi képviselő emiatt szerzett mandátumot.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
(Indexkép: MTI / Lehoczky Péter)