Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
A magyar választási rendszer alapvetően egy ún. hibrid választási rendszer, amiben többségi és arányos elemek is szerepelnek: a 106 egyéni választókerületben az győz, aki a legtöbb szavazatot kapja, míg a listán leadott szavazatot arányosan, a D’Hondt-módszerrel számolják ki, és így osztják ki a fennmaradó 93 mandátumot.
Mivel a 199 mandátumból 106-ot az egyéniben győzedelmeskedő képviselők kapnak, ezért alapvetően a többségi elem az erősebb a magyar választási rendszerben.
Az egyéni képviselőkre adott szavazat, azonban nem csak amiatt fontos, hogy négy évig ki fogja képviselni az adott választókerületet, hanem az ún. töredékszavazatok miatt is. Ennek két formája van, a könnyebb megérthetőség miatt vegyünk egy elképzelt példát, ahol A jelölt 12 050, B jelölt 7 000, C jelölt 950 szavazatot kapott.
Egyrészt az Európában más választási rendszerekre nem igazán jellemző győzteskompenzáció: ennek lényege, hogy az A jelöltnek a győzelemhez elég lett volna 7001 szavazat is, ezért a rá leadott 12 500 szavazat és 7001 szavazat közötti különbséget listán megkapja az őt jelölő jelölőszervezet.
A másik a töredékszavazat az ún. veszteskompenzáció, amit minden olyan jelölt után kap az adott jelőlőszervezet, ami az ötszázalékos küszöböt megugorja. A fentebbi fiktív választókerületünkben A jelölt a szavazatok 60,25 százalékát, B jelölt a 35 százalékát, míg C jelölt 4,75 százalékát kapta meg. Mivel az ötszázalékos küszöböt C jelölt nem ugrotta meg, az ő szavazatai elvesznek, míg B jelölt jelölőszervezete 7000 szavazatot kap listán.
A választáson azonban nemcsak az adott választókerületben élők vesznek részt, hanem a külhoni, magyar lakcímmel rendelkezők, illetve a határon túli, magyar lakcímmel nem rendelkezők is. A külhoni, ám magyar lakcímmel rendelkezők külképviseleteken szavaznak a lakcímük szerinti választókerületi képviselők egyikére, illetve listára, míg a határon túli, magyar lakcímmel nem rendelkezők csak listán szavazhatnak, akár levélben is.
Egyébként az ellenzéki összefogás részben az egy az egy elleni küzdelem, a győzteskompenzáció csökkentése, illetve a veszteskompenzáció növelése miatt jött létre,
hiszen a fiktív B jelöltünk által kapott 7000 szavazat hat párt között oszlott volna szét, akkor nagyobb arányban győzött volna az A jelölt, így a jelölőszervezete több töredékszavazatot kapott volna listán a győzteskompenzációnak hála, míg a többi párt kevesebb töredékszavazathoz jutott volna.
Emellett a választási rendszerhez hozzá kell tenni, hogy a Magyarországon bevett kisebbségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártokra, hanem kisebbségi listákra szavaznak – 2018-ban például Ritter Imre német kisebbségi képviselő emiatt szerzett mandátumot.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
(Indexkép: MTI / Lehoczky Péter)
