Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
Egy nemrég az Országgyűlés elé került új törvényjavaslat a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. Mint a 24.hu írja,
a javaslat szigorúbb fellépést tesz lehetővé többek között a mérgezéses esetekkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.
Az elkobzott állatok védelme érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit, különösen a megsemmisítést állatok esetében nem kell elvégezni. A javaslat továbbá büntethetővé teszi a természetkárosítás előkészítését is, hiszen a méreg vagy csalétek kihelyezése már önmagában veszélyes.
Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a javaslat egyik legfontosabb elemének nevezte, hogy az állatkínzás minősítő körülményeként határozza meg az online, élő közvetítést. Szintén új elem, hogy az állatviadaloknak nemcsak a szervezői, hanem a résztvevői is szabadságvesztéssel büntethetők. Ugyancsak szigorúbban lépnek fel a szaporítókkal szemben, akiket a javaslat értelmében 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.
A szakmai szervezetek szerint a törvény szigorításánál több kellene
Mint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a TRAFFIC (a veszélyeztetett fajokkal folytatott kereskedelmet ellenőrző nemzetközi hálózat) és a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete közös közleményében üdvözölte a törvényjavaslatot, azonban úgy vélik, a hatékony fellépés érdekében pusztán a törvényi szigorítás nem célravezető.
A három nagy múltú szakmai szervezet rámutatott, hogy évről évre egyre súlyosabb természetkárosítási bűncselekményekről olvashatunk a hírekben, egyik példaként pedig a Hatvan és Tura között történt tömeges madármérgezést említették. Hangsúlyozták azt is, hogy az ilyen bűncselekményeknek csak kis része kerül napvilágra, még ritkábban történik vádemelés, és jut el az ügy a bíróság elé.
Ha egyáltalán a bűnüldöző szervek tudomására is jutnak az ilyen ügyek, a környezet és természet ellen elkövetett bűncselekmények esetében sokszor igen bonyolult a bizonyítás. Kérdéses, hogy megfelelően kezeli-e a természetvédelmi problémákat az Országgyűlés napirendjén lévő törvényjavaslat, amely sokkal inkább a – szintén igen fontos, de eltérő megközelítést igénylő – állatvédelmi kérdéseket helyezi a fókuszba.
– fogalmaz a szakmai szervezetek közleménye.
Idézik Árvay Mártont, az MME mérgezések megelőzésével foglalkozó PannonEagle Life projektjének vezetőjét, aki hiányolja, hogy a benyújtás előtt nem történt szakmai egyeztetés a témával évtizedek óta foglalkozó természetvédelmi szervezetekkel.
Úgy véljük, hogy a törvénymódosítási javaslat előremutató, de önmagában sajnos nem képes felszámolni ezt a problémát. Ahhoz, hogy a turaihoz hasonló ügyekben sikeres felelősségre vonásra kerüljön sor, a bűnüldöző szervek kapacitásainak fejlesztésére lenne szükség. Az MME keresőkutyás egysége által segített rendőrségi házkutatások során a környező országokban már több gyanúsítottnál sikerült magát a méreganyagot is lefoglalni, amelyet kivétel nélkül bírósági ítélet követett. Tavaly például Ausztriában, idén pedig Csehországban marasztaltak el így egy-egy elkövetőt
– magyarázta a projektvezető.
Szintén az egyeztetések fontosságát hangsúlyozta a TRAFFIC munkatársa, Balogh Annamária: "Fontosnak tartjuk, hogy a madármérgezéseken túl a többi természet elleni bűncselekmény is kerüljön be a köztudatba. A büntetőeljárásban részt vevő szervek és a természetvédelmi ágazat szakértőinek bevonásával egy átfogó javaslatcsomagra lenne szükség, ami a jogalkotási kérdéseken túl más kihívásokra is reagál. A jelenlegi törvényjavaslat egyelőre érdemben nem foglalkozik például a védett fajok illegális kereskedelmével, pedig az globálisan a kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelemhez hasonló méreteket ölt, és számos esetben a korrupció és a szervezett bűnözés melegágya. A probléma súlyát jelzi, hogy az Európai Unió jelenleg is prioritásként kezeli a környezeti bűnözést a szervezett bűnözés elleni küzdelemben."
A szervezetek egyetértenek abban, hogy
a törvényi szigor önmagában nem oldja meg a problémát, szemléletformálásra és a bűnüldöző szervek kapacitásainak bővítésére lenne szükség – utóbbira hazánkban is vannak jó gyakorlatok, például idén megalakult a Nemzeti Környezeti Biztonsági Munkacsoport.
A természetvédők szerint nagy hangsúlyt kellene fektetni a környezetkárosítás elleni fellépésre, illetve arra is, hogy az élővilág veszélyeztetése esetén a jelenleginél súlyosabb büntetés illesse azt, ha valaki a foglalkozási körében követi el a bűncselekményt. A védett fajok illegális kereskedelme kapcsán fontos lépés lenne az üzletszerűség büntetőjogi szankcionálása és az ehhez kapcsolódó pénzügyi tranzakciók, hálózatok felderítése is. Ezen felül a civilek levelében a megfelelő finanszírozás szükségessége és a társadalmi részvétel is szóba kerül.
Örülünk annak az előrelépésnek, hogy az Országgyűlésben is párbeszéd indult a természetkárosítási ügyekről, a szigorú előírások végrehajtásáról azonban sajnos mindig túlságosan kevés szó esik
– mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője, hozzátéve: "A legnagyobb nehézséget talán mégis az jelenti, hogy sokan egyáltalán nem értik, miért gond az, ha egy fokozottan védett állatot szándékosan elpusztítanak, így a súlyos ügyek sokszor nem is kerülnek napvilágra."
Az MME, a TRAFFIC és a WWF Magyarország célja, hogy hosszú távon csökkenjen a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények száma. Ehhez azonban szerintük az kell, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek hatására több ügynél jár sikerrel a felderítés, és amelyek eltántorítják ezektől a tettektől a potenciális bűnelkövetőket. A három szervezet nyílt levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, melyben széleskörű szakmai egyeztetést kezdeményeznek és további konkrét javaslatok megfontolására kérik a képviselőket.
