Száguldás, vonat, szerelem.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Ljubljanában, a visegrádi csoport és Szlovénia kormányfői csúcstalálkozóját követően az MTI beszmolója szerint arról beszélt: kulcsfontosságú beruházás a visegrádi országok közötti gyorsvasúti összeköttetés, hiszen egész Közép-Európában nincs elég gyorsvasút. Mint mondta, ezért is döntött úgy korábban a négy visegrádi ország, hogy megépíti a Budapestet Varsóval összekötő gyorsvasutat, amely keresztülhalad majd Pozsonyon, illetve Prágán is.

A magyarországi megvalósíthatósági tanulmány elkészült, elsőként a négy ország közül. Ezért szeptemberre össze is hívták a V4-ek közlekedési munkacsoportját – tette hozzá Szijjártó Péter.

Elmondása szerint a magyar megvalósíthatósági tanulmány egy 170 kilométeres magyarországi pályával számol, és a megtérülési mutatók egészen kimagaslóak. A magyar vonal Kelenföldről indul Törökbálintig, a mostani vasútfejlesztések nyomvonalán. Utána pedig a környezet kímélése érdekében a Vértest délről elkerülve jutna el Győrig, ahonnan az autópályához szinte odasimulva haladna egészen a magyar-osztrák-szlovák hármashatár területére. Annál is inkább, merthogy ott lenne egy csatlakozási lehetőség a nyugat-európai gyorsvasúti rendszerhez – magyarázta a miniszter.

A hazai szakaszokat egyébként a tervek szerint a belföldi intercity forgalom is tudná használni, így Győrbe, Sopronba, Szombathelyre, de a Balatonra is előbb oda lehetne érni.

Szijjártó Péter elmondta:

Hozzátette, hogy a nyugati vasútrendszerhez történő kapcsolódás miatt Frankfurt, Berlin, illetve Milánó belvárosai is gyakorlatilag fél napon belül elérhetőek lesznek Budapest belvárosából.

Környezetvédelmi szempontból is jelentős lenne ez a projekt, hiszen éves szinten mintegy 400 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást tudna meggátolni a közép-európai térségben. Emellett pedig a kalkulációk szerint az egész regionális gyorsvasút mintegy húszmillió utast tudna évente szállítani – mutatott rá a miniszter, megjegyezve, hogy az Európai Uniónak van egy célkitűzése, hogy 2050-re megháromszorozza a gyorsvasutak hosszát. Emiatt a 2021-2027-es időszakra szóló költségvetési ciklusban a tervezés és előkészítés finanszírozására uniós pénzeket akar bevonni a kormány.

A vasútépítésre egyébként még várni kell: a munkálatok megkezdését Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a 2030-as évek elejére tette.

(Indexkép forrása: Youtube)