A baloldal egri jelöltje, Pál György mellett sorakozott fel Dobrev, Komjáthi és Vadai
Annak ellenére, hogy az infláció és az energiaárak növekedése már meglátszik az árakon, a magyarok alapvetően pozitívan tekintenek a gazdasági helyzetre, és az árnövekedés a kormányzó Fidesz-KDNP támogatottságát is csak minimálisan érintette, írja az Azonnali.
A 21 Kutatóközpont 2021 márciusában havi elemzési sorozatot indított, amelyben a lakossági gazdasági várakozások és egyes fontos, az ország financiális, társadalmi helyzetét befolyásoló pénzügyi változások, illetve a mindenkori kormánypártok támogatottsága közötti összefüggéseit vizsgálja.
Októberre a GKI fogyasztói bizalmi index – a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulását, a megtakarítási kilátásokat bemutató mérőszám – három hónap után jelentősen növekedett az újabb koronavírus hullám kapujában, és megközelítette a júniusi értéket, ami a legmagasabb volt a járvány kezdete óta.
A fogyasztói várakozások egyértelműen javultak októberre, míg a kormánypárt népszerűsége mind a pártválasztók, mind a választókorúak körében némileg romlott.
Év eleje óta a Fidesz támogatottsága hibahatáron belüli kis ingadozást mutatott, a bizalmi indexben viszont az újabb ugrást is figyelembe véve nagyobb hullámzás figyelhető meg. Októberben a kormánypárt adatainak egy-két százalékos csökkenése és a fogyasztói bizalmi index mozgásában bekövetkezett emelkedés miatt ezúttal elkezdett közeledni a két általuk vizsgált mutató.
Az Ipsos októberben publikált felmérése szerint a lakosság egyre biztosabb volt a negyedik járvány hullám bekövetkezésében, de kevésbé voltak óvatosak a mindennapokban, mint a korábbi nagyszámú megbetegedések során. Az eredmények alapján a magyarok valószínűsítették ugyan a járvány felfutását, de úgy tűnt, nem feltétlenül a korlátozásokat tekintették a biztonság zálogának.
Korábbi elemzésükben már rámutattak, hogy a járványkezelés és a lezárás hatással lehet mind a gazdasági helyzet, mind a Fidesz megítélésére. A nyári lazítás után október első feléig a kormány nem vezetett be a korábbi hullámok során tapasztalt óvintézkedéseket,
ami egyelőre optimistább lakossági értékelést, így összességében a fogyasztói bizalmi index javulását eredményezhette.
A gazdasági összefüggéseket vizsgálva a kormánypárttal szembeni minimális bizalomvesztést okozhatta az előző három havi gazdasági helyzettel való elégedetlenség áthúzódó hatása, közvetve az aktuális áremelkedések (pl. üzemanyag árak, egyes élelmiszerek), illetve a koronavírus-járvány negyedik hullámának romló tendenciái, a lehetséges korlátozások miatti bizonytalanság és óvatosság.
