A Lenkey-ház brutális túlárazás a rendőrségnek is feltűnt, elrendelték a nyomozást
Az ingatlanpiac megtorpanása következtében átlagosan 1,3 évvel rövidült a lakáshoz jutási idő Magyarországon a tavalyi évhez képest. Megyénként azonban még mindig hatalmas eltérések figyelhetők meg – írja a napi.hu az OTP Ingatlanpont számítására hivatkozva.
A portál cikke idézi az Ingatlanpont elemzőjét, Valkó Dávidot, aki rámutat: azzal, hogy az átlagos lakásár itthon 2020 első félévében a tavalyi teljes évvel összehasonlítva 2,5 százalékkal csökkent, miközben az átlagjövedelem ugyanebben az időszakban 7,4 százalékkal nőtt, 14-ről 12,7 évre csökkent az idő, amennyi alatt elméletben lakáshoz juthatunk. Emiatt elmondható, hogy a mostani csökkenés mindenképpen fordulót jelent, ugyanakkor az elemző szerint nehéz lenne megjósolni, hogy milyen hosszú lesz ez az időszak.
A helyi lakásárak és átlagjövedelmek összehasonlításával jól szemléltethető, hogy hol és hogyan változtak a vevők lehetőségei. A kalkuláció alapja tehát a KSH hivatalos megyei jövedelmi mutatói, illetve a NAV adatbázisából számolt megyei ingatlan átlagárak. A mérőszám, az elméleti lakáshoz jutási idő, azt mutatja meg, hogy két teljes átlagjövedelem rendszeres, havi szintű 30 százalékos megtakarításával melyik megyében hány évbe kerül hitel és bármiféle támogatás nélkül összegyűjteni egy 60 négyzetméteres lakás árát.
A megyék között jelentős különbségek vannak
Nyolc megyében és Budapesten is csökkenő tendencia figyelhető meg, míg Heves megyében és hat másik megyében 2019-hez képest tovább nőtt az átlagos lakáshoz jutási idő hossza. Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyékben pedig nem mutatható ki változás.
2019-hez képest 2020 első félévében Budapesten csökkent legnagyobb mértékben, 0,9 évvel az elméleti lakáshoz jutási idő. (Ez az országos átlagos csökkenésnél azért lehet kisebb, mert tavaly óta jócskán visszaesett a drágább fővárosi és megyeszékhelyi eladások aránya, ami így eleve alacsonyabb, és a vevők szempontjából kedvezőbb országos árszintet eredményezett.) Ugyanakkor még így is a fővárosban kell a leghosszabb ideig megtakarítani (16,4 év) egy budapesti lakás megvásárlásához. A legnagyobb növekedés, 0,7 év, Békés megyében mutatható ki, itt az ingatlanok nagy ütemű áremelkedése miatt az elméleti lakáshoz jutási idő 8,2-ről 8,9 évre változott.
A lakóingatlan átlagár szempontjából legolcsóbb Nógrád megyében kevesebb, mint harmad annyi ideig kell spórolni, mint a fővárosban. Ennek magyarázata, hogy míg a nógrádi lakóingatlan átlagár hatoda a budapestinek, a megyei átlagjövedelem majdnem eléri a fővárosi 60 százalékát. A leghosszabb elméleti lakáshoz jutási idő dobogóján Budapestet Hajdú-Bihar (14,8 év) és Pest megye (14 év) követi, míg a legrövidebb idő alatt Nógrád (4,7 év), Borsod-Abaúj-Zemplén (8,2 év) és Heves megyében (8,3 év) lehet összegyűjteni egy 60 négyzetméteres saját tulajdonú ingatlan árát.
A vizsgált időszakban a havi átlagjövedelem növekedése Tolna megyében volt a legmagasabb (9,1 százalék), de ezzel egyidőben Békés megye után a lakásárak is itt növekedtek a legnagyobb ütemben (12,2 százalék), így az átlagos lakáshoz jutási idő a megyében 0,2 évvel növekedett 2019-hez képest. Ugyanekkora mértékű, de ellentétes előjelű változás figyelhető meg Fejér megyében, ahol az átlagjövedelem a legalacsonyabb arányban, mindösszesen 4 százalékkal növekedett, viszont az ingatlanok átlagárának emelkedése is csak 2 százalék volt. A lakásárak Békés megyében növekedtek a legnagyobb ütemben (15,6 százalék), míg az átlagfizetés csak 6,4 százalékkal nőtt, így itt 0,7 évvel, 8,9 évre nőtt az átlagos lakáshoz jutási idő.
Azt vizsgálva, hogy egy átlagos havi jövedelemből hány négyzetméternyi ingatlant vásárolhatunk egy adott megyében, szintén óriási eltéréseket találunk. Míg az országos átlag 0,65 négyzetméter, Budapesten 0,51 négyzetméter, Nógrád megyében 1,79 négyzetméter vásárolható.
(Indexkép: Vámossy Béla)
