Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
Az elmúlt években a Fidesz kormányzás fokozatosan kiüresítette a megyei önkormányzatokat, feladataikat, intézményeiket elvette. Jellemző, hogy a megyék 2014 és 2018 között az összes kiadásuknak már a harmadát fordították a képviselői bérekre. A politikai széljárás – vagyis egy sor megyei jogú város és Budapest elvesztése után – változásával a Fidesz számára ismét felértékelődtek a megyei önkormányzatok, amelyek mind egy szálig kormánypárti többséggel üléseznek. Ennek fényében tehát egyáltalán nem meglepő, hogy hirtelen elkezdtek visszavándorolni a pénzek is a megyékhez – írja az ugytudjuk.hu.
A portál cikke szerint a G7 elemzéséből kiderül: a megyei önkormányzatok kiadásainak tervezett összege 2021-re a 2017-es négyszeresére nőtt, a bevételeké pedig 225 százalékra emelkedett. Míg a ténylegesen teljesült kiadások a megyékben – más önkormányzathoz hasonlóan – rendre elmaradtak a tervezettől, a bevételek minden évben magasabbak voltak annál. Ha pedig a korábbi évek trendje folytatódik, akkor összesen 16 milliárdos bevétele és 14 milliárd forintnyi kiadása lehet a megyei önkormányzatoknak. Ezzel szemben a települési önkormányzatok a bevételeik több mint tizedét elveszítik 2021-ben.
A bevételek megugrása két fő okra vezethető vissza:
– egyrészt a 2020-as 416 millió forintnyi állami beruházási támogatás közel ötszörösére, 1,9 milliárd forintra növekedett,
– másrészt megjelentek saját adóbevételeik lettek 1,2 milliárd forint értékben.
A bevételeket alapvetően beruházásra költik a megyei önkormányzatok: a 2020-as 1,6 milliárd helyett már 4,3 milliárdot terveznek idén erre, de a dologi kiadásaikat is 3,3 milliárdról 9,4 milliárdra növelnék.
Ugyanakkor a G7 elemzése kiemeli, hogy a kiadási és bevételi oldal nem áll arányban: 2017 és 2020 között átlagosan 17 százalékkal több kiadást terveztek, mint bevételt, 2021-re pedig már 87 százalékkal a bevételek felé tervezték a kiadásokat. Az óriási bevételi csoda, amire több helyen is várnak, akár a kormány megyéknek juttatott sokmilliárdos helyi iparűzési adó (hipa) bevétele (is) lehet. (Ahol egy cég legalább 5 milliárd forintért bővít, vagy új beruházást valósít meg, akkor a helyi önkormányzat félhet attól, hogy a területet különleges gazdasági övetetté minősítik át, és az iparűzési adóból származó bevételek a megyéhez folynak be.)
Ez ugyanakkor nem csak az érintett településeknek jelent ez problémát, hanem óriási területi különbségeket hoz létre a kormányzat az egyes megyék között. A 2017-2019 közti évek adatai szerint egy megyei lakosra átlagosan 769 forintot tudott a megyei önkormányzat elkölteni, míg 2021-ben már 4049 forinttal terveznek. A szórás azonban óriási lett, hatalmas az eltérés a legalacsonyabb és legmagasabb összeg között.
A toronymagasan vezető Pest megyében 63 ezer forinttal számolhatnak lakosonként, amitől a többi megye nagyon lemaradt: Békés a második, és ott ehhez képest 10.171 forint az egy lakosra jutó tervezett kiadás. A legalacsonyabb pedig szűkebb hazánkban, Heves megyében, ahol 374 forint jut egy lakosra.
(Indexfotó: pikrepo.com)
