Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
Életének 94. évében elhunyt Viczián Zoltán, az egykori Heves Megyei Labdarúgó Szövetség (HELASZ) alapító tagja, hajdani futballista és sportvezető – számolt be a heol.hu Várkonyi Ferenc korábbi szövetségi vezető tájékoztatása nyomán.
Az 1928. január 13-án, Ivádon született Viczián Zoltán lakóhelyén futballpályát épített, hogy rúghassa a labdát, míg idegenbe társaival lovas kocsival utaztak, hogy hódolhassanak szenvedélyüknek. Felnőttként Salgótarjánba került, ahol a Petőfi SE elnökeként vezényelt, majd katonai pályán dolgozva 1959-től Pétervásárán maradhatott kapcsolatban a sporttal. A tartalékosokból szervezett csapatot.
Hivatását a nagygombosi alakulatnál folytatta, a futballtól azonban nem tágított, a Honvéd Gáspár SE csapatának is épített pályát. Szakosztályvezetőnek, majd egyesületi elnöknek választották, késpőbb a hatvani városi labdarúgó szövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. Egerbe történt 1969-es áthelyezése után az Egri Dózsa szakosztályvezető-helyetteseként a tartalékcsapat ügyeit intézte. Nyugdíjba 1983-ban ment az egykori Heves Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság járási törzsparancsnokaként.
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) küldöttjeként eljutott az 1980-as moszkvai olimpiára. Alapítótagja volt az 1990. április 30-án megalakult Heves Megyei Labdarúgó Szövetségnek (HELASZ). Az MLSZ-től elsőként kapta meg "A magyar labdarúgásért" díj ezüst fokozatát. Katonai beosztásának és futballista múltjának köszönhetően nemcsak Buzánszky Jenőt és Albert Flóriánt ismerte, hanem immár nyugdíjasként azon százakat is, akikkel gyerekként foglalkozott a megyei szövetség égisze alatt. Az utánpótláson kívül számíthattak rá a kispályások, segítette a játékvezetőket, de ha kellett, autót szerelt, mert a végzettsége szerint ehhez is értett.
Azt 90. születésnapja alkalmával mondta, hogy "nem járok orvoshoz, nem szedek gyógyszert", ellenben rendszeren járt-kelt a városban, mi több, kis piros autójával sokszor feltűnt az utakon. A Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetségének alelnökeként vállalt feladatait szívesen végezte és olykor meccseken is feltűnt.
Nyugodjon békében!
