Megérkezett az idei első hó
Vármegyére nevezné át a megyéket Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, írja a Telex. Éppen kedden írtunk arról, hogy a kormánymegbízottakat főispánná avanzsálnák, de úgy néz ki, itt nem állna meg a kormány.
Az indoklásban azt írja Kocsis, hogy a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdve egészen 1949-ig a vármegyék voltak.
A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.
– fogalmaz a Fidesz frakcióvezetője, majd hozzáteszi:
Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti.
A vármegye kifejezés használatával szerinte jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma "a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése”.
.jpg)
Ha megszavazza az Országgyűlés Kocsis Máté javaslatát, a jövőben egy napon tarthatják az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat is.
A jelenleg hivatalban lévő önkormányzati vezetők mandátuma viszont 2024 őszéig tart, így viszont már 2024 tavaszán meg kéne választani az új ciklus képviselőit. Azaz lesz egy fél éves átmeneti időtartam, amikor már az új emberek lettek megszavazva, de még a régieknek kell képviselni a választókat.
A Telex megjegyzi: 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés az új Alaptörvényt, amely következő év január 1-jén lépett életbe. Az Alaptörvény szövegét megfogalmazó bizottságot Szájer József vezette, de tagja volt Gulyás Gergely és Salacz László fideszes országgyűlési képviselő is. Orbán Viktor ekkor úgy fogalmazott, gránitszilárdságú az Alaptörvény, ám ez már a tizenegyedik módosítás lesz.
