Megérkezett az idei első hó
Augusztus végére elkészülhetnek azok a végleges tervek a magyar kormány részéről, amikre már az Európai Bizottság is igent mondhat majd, így nem lesz politikai akadálya annak, hogy a kormány akár még idén elkezdje felhasználni a pénzt – erről beszélt az Azonnali több, a tárgyalásokra rálátó forrása is.
Az oldal utoljára két hete foglalkozott azzal, hogy hogyan állnak a koronavírus helyreállítási alap (RRF) és a 2021-2027-es uniós költségvetés (MFF) Magyarországnak járó forrásai, amikről mindeddig nem sikerült megegyezni az Európai Bizottsággal.
Ahhoz, hogy a pénzekhez hozzájusson Magyarország, mindkét esetben egy-egy részletes nemzeti tervet kell benyújtani, amit előbb az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia, majd formálisan az állam-, és kormányfőkből álló Tanácsnak is.
A határidő mindkét esetben az év vége, amennyiben az RRF-ről nem születik megállapodás, a teljes összeget (3400 milliárd forintnyi kedvezményes kamatozású hitel és 2100 forint vissza nem térítendő támogatás) a hét éves költségvetés (nagyságrendileg 17200 milliárd forint) minimum 14 százalékát bukhatja.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter július elején bejelentette, hogy a kormány négy engedményt tesz a megegyezés érdekében:
– az egyszereplős közbeszerzések arányát 15 százalékra csökkentik;
– az igazságszolgáltatást úgy alakítják át, hogy korrupciós ügyekben nem a Polt Péter vezette ügyészség, hanem a bíróság dönthet a nyomozás elrendeléséről, vagy leállításáról;
– a kormány szűkíti a rendkívüli jogalkotást és teret hagy a társadalmi konzultációra az egyes törvények elfogadása előtt;
– végül pedig a kormány vállalja, hogy az RFF pénzek jelentős részét az energiafüggőségének enyhítésére fordítja majd.
Két hete azt írta az Azonnali, hogy a Bizottságnak ezek a feltételek nem elégségesek, mert jelentős pedagógus béremelést is el akarnak érni. Gulyás Gergely egy későbbi kormányinfón az ATV kérdésére megerősítette, hogy az értesülés helyes, sőt azt mondta, ebben „szándékazonosság van a Bizottság és a magyar kormány között”, a probléma mindössze az, hogy a kormány a béremelést éppen a még függőben lévő MFF-pénzekből fedezné részben.
Az azonnali.hu értesülései szerint ebben az ügyben körvonalazódik a kompromisszum:
kormány vállalta ugyanis, hogy a jelenlegi pedagógus béreket (amik a képzési formától függően a diplomás átlagbér 58-66 százalékát teszik ki) felhozza a diplomás átlagbér 80 százalékára.
Csakhogy a kormány ezt 2028-as határidővel vállalná, míg a Bizottság jóval rövidebb béremelési pályát szeretne (igaz, konkrét dátum a részükről egyelőre nincs), és azt, hogy a béremelés garantáltan értékálló legyen. (Ismert, hogy a pedagógus életpálya is garantált értékállóságot kínált kezdetben, majd a kormány hamar megváltoztatta a rendszert és mivel a pedagógusok bérét nem a minimálbérhez kötötték, azok gyorsan veszíteni kezdtek értékükből az időnkénti emelés ellenére is.)
Az Azonnali egyik forrása szerint azonban minden bizonnyal megszületik a megállapodás, mivel most már tényleg eddig soha nem tapasztalt nyitottságot és rugalmasságot tapasztalnak az Ágostházy Szabolcs államtitkár vezette magyar tárgyalódelegációtól. Úgy tudjuk, Brüsszelben kifejezetten pozitívan értékelték, hogy – mint azt az azonnali.hu elsőként megírta – Ódor Bálintot nevezték ki a brüsszeli magyar állandó képviselet élére, aki karrierdiplomata és nem a Fideszhez való feltétlen lojalitása miatt kapta a posztot.
Más fontos előrelépés is történt az elmúlt két hétben.
Bár az egyszereplős közbeszerzések arányának csökkentése már régóta tett ígérvény volt a kormány részéről, így jelentős előrelépést nem hozott, azt mindenképpen pozitívan értékelték, hogy legalább a törvénytervezetet benyújtotta róla a kormány.
Ennél sokkal fontosabb volt, hogy két másik ígéretről is megszületett már a törvénytervezet: a korrupciós ügyekről és a törvényhozás minőségét javító társadalmi egyeztetésekről. Ezen kívül szintén pozitív, hogy – mint a 24.hu megírta – a kormány egy határozattal újra felállította a 2012-14 között működött Korrupcióellenes Munkacsoportot.
Ezek így már együtt kezdenek összeállni egy a jogalkotás minőségét javító és a korrupció elleni hatékonyabb fellépést ígérő csomaggá, amiket jelentős előrelépésnek könyvel el a Bizottság”
– mondta egy magyar forrás az Azonnalinak.
Ezek mellett sokat lendített a tárgyalásokon az a vállalás is, hogy az RRF pénzek nagy részét energiafüggetlenségünk erősítésére fordítjuk majd, ráadásul a kormány kellően zöldbe csomagolta a vállalásait. Ehhez persze nagyon jól jött, hogy időközben az EU zöld energiának fogadta el a nukleáris energiát is, vagyis megvan az elvi lehetősége annak, hogy a paksi bővítést uniós forrásokból is finanszírozzák.
De az, hogy a Bizottság majd el tudja mondani, egy erősen zöldített, a fenntarthatóságra és a klímavédelemre hangsúlyt fektető nemzeti tervet fogad el, nagyban megkönnyítheti majd az Ursula von der Leyen vezette testület dolgát politikai szempontból, hiszen mint írtuk, a Bizottságot nagyon sok bírálat érte, amiért – nyilván az Ukrajnában zajló háború miatt – úgymond „túl kesztyűs kézzel bánt” a lengyel kormánnyal, amellyel szemben szintén nagyon sok jogállami kritika merült fel.
És akkor beszéljünk arról, hogy mik nem lesznek a feltételek: a csatlakozás az Európai Ügyészséghez.
Bár több hazai ellenzéki erő és szakértő is azt sugallta az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy ez „alapfeltétele az EU-nak”, egy tárgyalásra rálátó uniós forrásunk szerint „eddig még csak szóba sem került, egyetlen alkalommal sem”, ugyanis „a testülethez önkéntes alapon lehet csatlakozni, eleve így hozták létre, a Bizottság pedig szigorúan tartja magát a jogszabályban foglalthoz”. Ezt egyébként Navracsics Tibor is említette néhány napja a hvg-nek.
Az Azonnali rákérdezett arra is, Orbán Viktor nagy port kavart tusnádfürdői beszéde a „fajkeveredésről” befolyásolhatja-e bárhogy a tárgyalásokat, de azt a választ kaptuk, hogy
ilyen tisztán politikai kijelentésekkel a Bizottság nem foglalkozik ezeken a tárgyalásokon”.
Így a most már valóban kölcsönös megegyezési szándék jellemzi a tárgyaló feleket,
a probléma viszont továbbra is az, hogy nagyon kifutottunk az időből.
A megegyezés mellett egy sor nagyon terjedelmes és bonyolult háttér dokumentumot is el kell készíteni (ezekről is itt írt részletesen az azonnali.hu), és bár ezek szövegezése részben elkezdődött, a jövő héttől az uniós apparátus kvázi nyári hibernációra vonul augusztus végéig, így egy fontos hónap kiesik az egyeztetésekből.
Igaz, mint azt az Azonnali megtudta, ez nem érvényes a magyar kormányra, Ágostházy Szabolcséknak egész hónapban megfeszítetten kell majd dolgozniuk. A munkájukat azonban az is nehezíti, hogy az államtitkárság kevéssé támaszkodhat a szakminisztériumok apparátusára.
Többször megpróbálták, de sajnos egyszerűen használhatatlan minőségű anyagokat kaptak. A magyar kormányzati apparátus és jogszabályalkotás csak akkor nagyon gyors és hatékony, amikor valamelyik kormányközeli szereplőnek kell elintézni valamit egy törvénymódosítás formájában. Ha igazán minőségi és tartalmi modifikációra van szükség, már megállapodás a tudomány”
– szúrt oda egyet a kormánynak egyik forrás.
(Ezt a cikket az Azonnali szállította.)
Az indexfotón Varga Judit az Európai Ügyészség bejáratánál (A kép forrása az igazságügyi miniszter Facebook-oldala
