Megérkezett az idei első hó
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a Pegasus-ügyben jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazásának bűntette miatt elrendelt nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette
– tudatta pénteki sajtóközleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.
Tavaly nyáron, egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként derítették ki, hogy magyar célszemélyek ellen is használták az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust, és a célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is.
A megfigyelési botrány kipattanását követően tavaly az adatvédelmi hatóság is vizsgálatot indított a Pegasus-ügyben, majd idén bejelentették, hogy nem tártak fel jogsértést. Ugyanakkor feljelentést tettek, mert úgy vélték, felveti a jogellenesség lehetőségét, hogy a kémszoftver alkalmazásával kapcsolatban kiszivárgott listák révén személyes adatok kerülhettek illetéktelenekhez.
Az ügyészség a pénteken kiadott közleményben hangsúlyozza, hogy a leplezett eszközök – így többek között információs rendszer titkos megfigyelése, lehallgatás – alkalmazását a magyar törvények szigorú feltételekhez kötik, és az ezeket használó szervezettől elkülönülő bírói vagy külső engedélyre is szükség van az alkalmazásukhoz. Ilyen eszközök használatát – a feltételek fennállása esetén – nemcsak bűnüldözési célból, hanem a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendészeti vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben írt nemzetbiztonsági célokból is engedélyezhetik (ezeket a célokat az arra feljogosított szervek határozhatják meg).
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény 1996. március 27-i hatályba lépése óta engedélyez titkos információgyűjtést nemzetbiztonsági célokból, az ennek során alkalmazott eszközök azonban a kor technikai követelményeinek megfelelően változtak. Erre való tekintettel
a regionális nyomozó ügyészség nyomozása során nem azt vizsgálta, hogy milyen szoftvert alkalmaztak a hatóságok, hanem azt, hogy a leplezett eszközök vagy titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök felhasználásának törvényi követelményei fennálltak-e".
A minősített iratokra is kiterjedő, széleskörű nyomozás pedig azt állapította meg, hogy "jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása nem történt". A sajtóban megnevezett személyek személyiségi jogainak védelme érdekében szükségesnek tartották megjegyezni, hogy egyébként nem feltétlenül gyanúsítható bűncselekménnyel az, akivel szemben a hatóságok rendészeti vagy nemzetbiztonsági célból alkalmaztak titkos információgyűjtést.
A feljelentésben megjelölt esetekben vizsgálta a főügyészség, hogy okozott-e hátrányt az eljárás a megfigyelt személyeknek. Ilyen hátrány okozás a nyomozás adatai szerint nem történt"
– zárul a közlemény.
(Indexfotó: pexels.com)
