Megérkezett az idei első hó
Bár már sok éve köztünk vannak az elektromos rollerek, azt a KRESZ egyszerűen nem ismeri, így teljesen szürkezóna volt ezekkel közlekedni. Mivel nem létezett rá semmilyen szabályozás, így gyakorlatilag gyalogosnak számított a vele közlekedő, igaz, a kerékpárokhoz hasonló sebessége miatt a bicikliutak, és kisebb forgalmú úttestek megtűrt használója is volt. Ennek ellenére a rendőrség több esetben azért büntette meg a rollerrel közlekedőt, mert nincsen jogosítványa a használójának, ugyanis ők néha segédmotoros kerékpárként tekintettek rá.
Azaz olyan jó magyaros, kaotikus állapotok uralkodtak a szabályok körül.
Kunhalmi Zoltán közlekedési szakértő, a mostani KRESZ-módosítási javaslat egyik kidolgozója a Telexnek azt mondta, ebben három definíciója lesz az e-rollernek.
- motoros roller az, ami legalább kétkerekű, egy tengelyén kormányozott, a rajta utazó egy személyt állva szállítani képes, legfeljebb 4 kW teljesítményű motorral meghajtott jármű
- ezen belül kis teljesítményű motoros roller az a motoros roller, amit legfeljebb 350 W teljesítményű motor hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes
- nagy teljesítményű motoros roller pedig minden olyan motoros roller, ami nem kis teljesítményű motoros roller.
Összességében a kis teljesítményű motoros rollerre a kerékpáros közlekedés szabályai vonatkoznának, bizonyos eltérésekkel.
Ilyen eltérés például, hogy rolleren utast szállítani nem lehetne, és az alkalmazható legnagyobb sebessége egységesen 25 km/óra lenne.
A nagy teljesítményű motoros roller viszont a segédmotoros kerékpárra vonatkozó szabályokat örökölné.
Ezen sem lehetne utast szállítani, és ennek vezetése a 16. életév betöltéséhez kötött.
A Legfőbb Ügyészség sajtóosztálya addig is kiadott egy útmutatást, hogy ők addig is hogyan tekintenek a KRESZ-ben még nem létező járműre. A Telex úgy tudja, hogy az iránymutatás gondolatmenete hasonlít Ambrus Istvánnak, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszék docensének nemrég kiadott, Digitalizáció és büntetőjog című könyvében leírt érvrendszerhez. A könyvben Ambrus István azt írja, hogy szerencsés lenne, ha az elektromos roller önálló járműkategória lenne a KRESZ-ben. Az addig fennálló joghézag átmenetileg orvosolható, ha az e-rollerre a hozzá legközelebb eső járműkategória (a kerékpár vagy a segédmotoros kerékpár) szabályai vonatkoznak.
A két kategória közötti választásban segítségünkre van a KRESZ, ami meghatározza a kerékpár fogalmát: „olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti”. Mivel az elektromos roller Ambrus István szerint a kerékpár műszaki adottságaitól, rendeltetésétől, használatától lényegesen nem tér el, ezért – amennyiben 300 W-ot meg nem haladó teljesítményű elektromos motorral van felszerelve – irányadóak lehetnek rá a kerékpárosokra vonatkozó szabályok. A 300 W-nál nagyobb teljesítményű e-rollerekre pedig értelemszerűen a segédmotoros kerékpárra vonatkozó szabályokat lehet vonatkoztatni.
Ambrus István jogi levezetése és a készülő KRESZ-módosítási javaslat tehát lényegében nem különbözik, csak egy nagyon kis részben: a teljesítményhatárt a két kategória között az egyik 300, a másik 350 W-ban szabná meg. De egyik sem egyezik a rendőrség által hivatalosan alkalmazott gyakorlattal.
