Megérkezett az idei első hó
Az Egri Ügyek is megírta, hogy nemrég egy konferencián elhangzott: az Eger és a Laskó patak 2010 óta erősen szennyezetten folyik a Tisza-tóba.
Teszárné Nagy Marianna címzetes egyetemi docens, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) regionális laboratóriumának vezetője elmondta: a két patak már egy évtizede az erősen szennyezett kategóriába tartozik, és azt mérik, hogy a tározót elhagyó Tiszában kisebb volt a fekális szennyezettség, de a 2019-2020-as években már ez is növekedett.
További rossz hír, hogy a Tisza-tóban 2013-ig csak a befolyóknak a közvetlen torkolatánál volt mérhető a nagyobb a szennyezés, de 2014-től kezdődően már minden mintavételi helyen nőtt a fekális szennyezést jelző paraméterek mennyisége.
Hogy lehetséges ez?
A konferencián elhangzottakkal kapcsolatban Teszárné Nagy Marianna a Magyar Narancsnak is nyilatkozott. A lap arra kérdezett rá, hogyan lehetséges az, hogy több mint tíz éve szennyezett víz kerül a turisztikai desztinációkban kiemelt helyen található Tisza-tóba?
A szakember elmondása szerint alapvető probléma, hogy a jogszabályi háttér nem megfelelően biztosított a fekális terhelések természetes vizeinkbe jutásának szabályozására. A "vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól" szóló rendelet ugyanis nem tartalmaz határértéket a (szennyezettség jelenlétéree utaló) fekál indikátor szervezetek mennyiségére vonatkozóan, jelenleg csak a természetes fürdővizek vizsgálata esetén van ilyen hatérérték.
A szennyvíztisztítók önellenőrzési tervébe az esetek többségében nem is írnak elő bakteriológiai paramétervizsgálatot, így a felszíni vizekbe ellenőrizetlenül kerülhet mikrobiológiai terhelés.
Nem tudni, honnan jöhet a szennyezett víz
A két szennyezett patak vízgyűjtő területe több járást, várost, községet érint Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, de a Vízügy azt nem tudja, hogy honnan jöhet pontosan a szennyezés, mert csak a Tisza-tavi torkolati szakaszt monitorozza, a fentebbi szakaszokat nem.
A Tisza-tóba érkező szennyezett Eger-patak és Laskó-patak Eger és Füzesabony – mint a legnagyobb terhelők – tisztított szennyvizével érkezik, arról viszont a KÖTIVIZIG-nek nincs információja, hogy a két település szennyvíztisztítójának milyen paramétereket kell mérnie az önellenőrzési tervében, illetve hogy évente hány hatósági mérést végeznek.
Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a fekáliás szennyezés emberi vagy állati eredetű, ugyanis a KÖTIVIZIG Regionális Laboratóriuma nem alkalmas a humán és állati eredetű szennyezés elkülönítésére.
Arra a kérdésre, hogy milyen fokú a szennyezés mértéke, befolyásolja-e az élővilágot, Teszárné Nagy Marianna azt felelte: az, hogy milyen a szennyezés mértéke, mindig a konkrét esettől, illetve annak körülményeitől függ, viszont nyilvánvalóan a legkisebb szennyezés is befolyásolja az ökoszisztéma működését.
Hogyan tovább?
Hogy ezután mit is kellene tenni, arról a szakember azt mondta: a hatóságnak folyamatosan rendelkezésre állnak a szennyvízkibocsátók hatósági mérési eredményei, ezért a következtetések levonása, az intézkedések tervezése és végrehajtása is a hatóság feladata. Elmondása szerint
a jelzett szennyezés megszüntetése egyébként komplex feladat, ehhez jogszabály-módosítás is szükséges volna és a vizsgálati paraméterek kibővítése, valamint ezek beépítése a szennyvíztisztítók önellenőrzési tervébe, és a határértékek betartatása hatósági ellenőrzés keretében.
Úgy tűnik tehát, amíg nem lesz jogszabály-módosítás, vagy amíg a hatóság nem lép, addig továbbra is erősen szennyezett víz fog folyni a Tisza-tóba, ami nem túl rózsás kilátásokkal kecsegtet – összegez a magyarnarancs.hu.
