Májusban dőlhet el, hogy milyen lesz az Egri Bazilika külső színezése, nyáron pedig jöhet a festés – FOTÓK

Folyamatosan beszámol hírportálunk az Egri Bazilika megújítási munkálatairól. Mivel az egrieket most legjobban a Bazilika külső színfestése tartja lázban, amelyről rengeteg vélemény és találgatás látott napvilágot a közösségi oldalakon, megkerestük a felújításban illetékes Hadas Építész Mérnöki Művészeti Kft-t, hogy tisztázzunk néhány dolgot ezzel kapcsolatban. 

Érdeklődésünkre Rudolf Mihály DLA építész, aki a bazilika külső színezését nagy jelentőségűnek tartja, elmondta: az engedélyes és kiviteli terveik szerint szerettek volna visszalépni az eredeti Joó János-féle akvarell színek felé, amelynek sokkal világosabb fal- és tagozat színei voltak, mint amit az utolsó évtizedekben megszoktunk. Az utolsó színezési és komoly vakolási munkák 1981-ben voltak és akkor nagyon erős okker szín lett a domináns – tette hozzá a Kós Károly-díjas építész. 

Felidézte: majd egy éve állványoztatták fel a szakrális épületet az első ütem területén kint és bent. A belső – szintén nagy jelentőségű – festések nagy része freskó restaurálás, illetve díszítőfestés. Ezek a munkák folyamatosan haladnak, mint ahogy a műmárványozások is.

Kint a falfelületeken a különböző kisebb repedések glettelései, a nagyobb repedések falvarrási már megtörténtek – árulta el.

Egy éve elkezdték felfestetni a próbaszíneket: először a tervezett két tört fehér szín mintáját, majd ahhoz közeli színek egy négyzetméteres festéseit kérték a vállalkozótól. Minden színminta a KEIM szilikát festék alapanyagát mutatja. A vonatkozó építtetői és festőrestaurátori konzultációk szerint tavaly ősszel további festések kerültek fel a déli homlokzat keleti oldalára, majd nagyobb felületen a déli ráépítmény és a sekrestye bejárat közé.

Összehasonlításként színeket néztek az egri főtér épületeit vizsgálva, majd a Lyceum, illetve az Érseki Palota és Látogatóközpont épületeit is figyelembe véve. A színjavaslataikat egyeztették a műemléki hatósággal is.

Még május folyamán további színminták és egyeztetések lesznek, és mai állás szerint úgy gondolom, hogy a konkrét munkát július, augusztus, szeptember hónapokban fogjuk elvégeztetni.

– fogalmazott Rudolf Mihály.

Arról is beszélt: a festés nagyon fontos, de a technológiai sorrend sem érdektelen. Jelentős számban dolgoznak kőrestaurátorok az épületen, fémrestaurátorok kisebb-nagyobb szoborapplikációkat végeznek, feliratokat aranyoznak. E vállalkozók munkáját kiegészíti az állványozó, aki a nagy felületek festése után mihamarabb leállványoz annak érdekében, hogy a csapóeső ne rondítsa a kész, festett falakat.

Reményeik szerint októberre a Lyceum felőli oldal leállványzása, míg az ellenoldal a tornyokkal és szentéllyel felállványzásra kerül és ott folyik tovább a sok-sok munkanem és másfél év múlva talán az ottani festés és leállványzás.

Elmondta: a különböző külső nyílászárók sötétbarna színe azért nem világosabb, mert így a pigmentek megvédik a tölgyfát. A kibontott kétrétegű tölgy ablakok külső rétegei ugyanis 180 évesek voltak, a belsők 120 évesek. Ez azzal kapcsolatban hangzott el, hogy egyik kritikusuk szerint a nyílászáróknak sokkal világosabbnak kellett volna lenniük. 

Visszatérve még a bazilika falszínezésére, Berecz Mátyás muzeológus, történész szintén érdekes információval szolgált ezzel kapcsolatban az Egerben láttam-hallottam csoportban. Mint írta: "a most “barokk sárga”-ként ismert falszín csak a barokk kor után terjedt el. A barokk épületek zöme egyszerű mészfehér volt, mert akkor az volt az olcsón és nagy tömegben gyártható festék. A “barokk sárga” csak a 19. században terjed el, az akkor felfutóban levő vaskohászat miatt, ugyanis a vasoxid adta a festék alapanyagát. A mostani műemlékvédelem az eredeti színhez szeretne visszatérni. Ezért kapják a most felújított épületek a fehér, vagy tört fehér alapszínt."

Nézzegessen további képeket a felújításról:

#GALLERY_87#