2023. február 3., Balázs

Eger ügye

#múltidéző #máv #kisvasút #úttörő

Lesz-e úttörővasút Egerben? - MÚLTIDÉZŐ

Csarnó Ákos - retro 2022.12.29. 18:11

Egy régi egri történetet osztunk meg most olvasóinkkal.

 

1960 nyarán vetődött fel a gondolat először, a városi ta­nács és a miskolci MÁV Igazgatóság illetékesei előtt, hogy a felnémeti út mentén létesült gazdasági kisvasutat „Úttörő kisvasút”-tá szervezik. Az idegenforgalmi vonatkozásban igen jelentős és életrevaló ötlet felmerültét több tárgyalás követte. Bizonyára, emlékeznek még sokan arra a nagy ünnepélyességgel megtartott megnyitóra, mely az egri úttörő kisvasút megindultát volt hivatva jelezni. Sok száz úttörő pajtást röpített a kisvasút akkor a romantikus Almár-völgybe. 

 

 

Az egri úttörőházban megalakult egy kisvasutas-csapat, amelynek az lett volna a hivatása, illetve feladata, hogy elsajátítsa a vasúti kezelőszemélyzet mun­kakörét És most — mint a Gazdasági Vasutak egri üzemfőnökségén megtudtuk — az egri úttörő kisvasút ügye még mindig egy helyben topog. Állítólag, még megfelelő biztonsági berendezések felszerelése lenne szükséges ahhoz, hogy valóban, országvilág előtt úttörő kisvasúttá lehessen nyilvánítani, azaz rendszeresen személyszállítás-ra lehetne felhasználni. A városi tanács tavaly meg is kereste átiratában a MÁV illetékeseit, azonban még csak választ sem kapott rá mind a mai napig!

 

 

 

 

Tavaly nyár elején a városi tanács kezdeményezésére tartott megbeszélésen igen messzemenő támogatás mutatkozott meg a kisvasúthoz való autóbuszközlekedés megszervezése, lebonyolítása tekinteben is — mely pedig igen körülményesnek látszott eleinte. Sajnos, az ügy nem haladt to­vább, a MÁV illetékeseinek teljes hallgatása miatt. Nézzük csak, hogy valójában mi is a jelen helyzet? A vasúti összeköttetés feladata elsődlegesen a szarvaskői bányában kitermelt szénnek a TÜZÉP-telepre való szállítása. Ezt a tevékenységet kívánták kezdetben a miskolci MÁV Igazgatóságon is gazdaságosabbá tenni, egy úgynevezett úttörő kisvasút megszervezésével, mely Egernek, ennek az idegenforgalmilag kimagasló városnak országos érdekességet kölcsönzött volna, hiszen a környék egyik legromantikusabb részébe, az Almár-völgybe „röpíthette” volna az ország legtávolabbi részéből is idelátogató vendégeket, fiatalokat.

 

Tudjuk, hogy a vasúti személyszállításnak igen szigorú kikötései és feltételei vannak — azt azonban sehogyan sem értjük, hogy ha nem engedik a kisvasutat, mint rendszeres járatot közlekedtetni, apró vagonjaiban a kirándulókkal, mégis, miképpen lehetséges az, hogy naponta ugyanez a vasút szállítja a bányába a munkásokat Egerből és vissza. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy miért nem veszélyes ez a járat személyszállítás esetében, ha naponta közlekedő bányamunkásokról van szó? Ha nincsenek meg a személyszállítás engedélyezésének feltételei, hogyan lehetséges akkor ennek ellenére mégis az utaztatás? A MÁV miskolci igazgatóságának illetékesei mintegy félmillió forint értékű további biztonsági berendezés, illetve felszerelés szükségességéhez kötötték a személyforgalom megnyitását. Felmerült az igazgatóság részéről, hogy ezt az összeget a városi tanács adja a MAV-nak. Természetesen, ilyen nagy összegnek a vasút részére való beruházása nem volt lehetséges, nem beszélve arról, hogy a személyszállítás elsősorban mégiscsak a MÁV feladata. Eddig jutott az ügy és nem tovább.

 

Meddig?

 

Sugár István

Egri Úttörővasút


Bányavasút 1922 - 1926 - Szarvaskő és Almár (átrakó) között szenet szállított. Az Eger - Putnok vasútvonalon az Almár átrakóhelyen Felnémet-Bányatelep megállóhely létesült. A szénbányászat megszüntetése (1926) után felbontották (1928)
Egri Gazdasági Vasút 1958 - 1976 - Úttörővasút
Szarvaskő és Eger TÜZÉP telep között szenet, majd kavicsot szállított. Megindult a személyszállítás is.
- 1958 - Új bányatelepet nyitottak. Szarvaskő és Eger Tüzép telep között a régi nyomvonalon, majd meghosszabbítva Almártól Eger végállomásig új kisvasutat építettek.
- 1960 - A Gazdasági Vasutak Igazgatósága megszűnt a bányavasút a MÁV-hoz került.
- 1962 - Az Úttörővasút tervekről komoly tárgyalások folytak. Az 1962-es Bükk Utikalauz turista térképen a kisvasút neve már Úttörővasút (Úttörő vasút). Az új szarvaskői (Keselyőbérc) végállomás helyén a később felavatott KISZ tábor aktívan alakult, épült.
- 1967 - A szénbánya termelése leállt. Az egri G.V. megszűnt, az Eger Városi Tanács kisvasútja lett. A személyszállítás igénye folyamatosan növekedett.
- 1968 - Az egri Tanács Mélyépítő üzeme az egykori szénbánya közelében kavicsbányát nyitott.
- 1969 - Úttörővasút menetrend: Eger, Töviskes - Cinege - Csurgó - Almár-elő - Pirittyó - Villóbérc - Verőforrás - Keselyőbérc
-1970 - Keselyőbérc (volt bányatelep) Egri csillagok néven KISZ Úttörőtábort avattak.
- 1973 - UVATERV - felujítási tervet készített. A turizmus forgatagában az egri Töviskes vasútállomáson csodálatos sátoros szállás lehetőség volt a fák között, sőt Keselyőbércen a KISZ táborban is.
- 1976 - A személyszállítás megszűnt, felbontották (1978)


Forrás: https://goo.gl/opf18B
Felnémet-Almár kisvonat
(fotó Malatinszky Sándor, kisvasut.huhttps://goo.gl/UsG5ej

készült: Farkas Péter gyűjtéséből

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló