Megérkezett az idei első hó
Van-e esély egy jó pályázatra, egy összefogásra? Érdekli-e egyáltalán Egert ez a lehetőség? Ezt kérdeztük Martonné Adler Ildikótól, eger alpolgármesterétől. Íme a válasz amit köszönünk.
Eger 2004-ben már részt vett egy EKF címért folyó pályázaton. Ekkor Budapest, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém, és Eger nyújtott be pályázatot. A magyar kiválasztó bizottság javaslatára akkor heten jutottak be a második körbe. ebből csak Eger, Pécs és Miskolc jutott tovább egyhangú szavazattal.
Tehát optimista vagyok, és úgy gondolom érdemes ismét megragadnunk a lehetőséget.
A végső döntés során ugyanakkor mérlegelni kell azokat a kritériumokat, amiket a 2014-ben életbe lépett új EU-s szabályozás tartalmaz „az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról”.
„Az Európa kulturális fővárosai fellépés nagy erőpróbát is jelent. ..A cím odaítélésének továbbra is egy jelentős európai dimenziót hordozó, kifejezetten erre a célra kidolgozott kulturális programon kell alapulnia. E kulturális programnak egy hosszabb távú stratégia részét is kell képeznie, amely fenntartható hatást gyakorol a helyi gazdasági, kulturális és szociális fejlődésre.”
Milyen lehetőséget lát a pályázatban vagy milyen veszélyt lát a pályázattal kapcsolatban?
Az Európa kulturális fővárosai programok értékelései és az ezekről folytatott nyilvános konzultációk és viták rámutattak arra, hogy az akció az európai polgárok körében az egyik legelismertebb európai kulturális kezdeményezéssé vált.
A lehetőségek közül tehát kiemelkedik a város ismertségének növelése – már a pályázati szakaszban is –, ami katalizátorként működhet a helyi fejlődés és kulturális turizmus vonatkozásában.
Az előválasztási és kiválasztási szakaszban közvetlen kapcsolatok, tartós kulturális együttműködések alakulhatnak ki a tagállamok más városainak a kultúra területén tevékenykedő szervezetei, jeles művészeti személyiségei, kultúraközvetítői között, ami serkentheti a városban és vonzáskörzetében a kulturális innovációt.
A célkitűzések elérése érdekében folytatandó tevékenységek elősegíthetik, hogy a kultúra és kreatív ágazatok, másrészt az oktatás és a kutatás egymásra ható eredményei meghatározó erőforrást biztosítsanak a városfejlesztésben.
Konkrét veszélyt, a város életét negatívan befolyásoló tényezőt nem látok a pályázaton történő részvétellel összefüggésben.
Lát-e rá lehetőséget, hogy mind szakmailag, mind emberileg, mind anyagilag induljon városunk a pályázaton?
A pályázaton való részvétel mérlegelése, majd később a pályázatok értékelése szempontjából irányadó kritériumok között szerepelnek az alábbiak:
a „hosszú távú stratégiához való hozzájárulás”,
az „európai dimenzió”,
a „kulturális és művészeti tartalom”,
a „megvalósítási képesség”,
a „társadalmi kapcsolatok” és
az „irányítás” .
A felsorolt kritériumok azt jelzik, hogy a pályázatnak pl. szakmai szempontból rendelkeznie kell egy hosszú távú kulturális stratégiával, amely a kulturális tevékenységeknek a cím viselésének évét követő időszakban való fenntartására irányuló terveket is tartalmaz, továbbá ismerteti a kulturális, gazdasági és szociális ágazatok közötti kapcsolódási lehetőségeket, a hosszú távú kulturális, társadalmi és gazdasági hatást, ideértve a városfejlesztést is. Önkormányzatunk rendelkezik a város egészét átfogó fejlesztési stratégiával, amelynek része a kulturális és turisztikai infrastruktúra fejlesztését célzó számos projekt is, ezért ez a terv biztos alapot nyújthat a hosszú távú kulturális stratégia megalkotásához.
Az emberi tényezők számbavétele szempontjából fontos kritérium, hogy a pályázó városban éljenek és alkossanak a legkülönbözőbb művészeti ágakban tevékenykedő művészek, akiknek együttműködésére alapozva bevonhatók a programokba a tagállamok más kulturális városainak művészei is.
Városunkban számtalan nemzetközi és hazai szakmai díjjal elismert művész él és dolgozik, akiknek munkássága és szellemi közege elősegítheti az elvárt magas színvonalú kulturális és művészeti tartalom kifejtését.
Az anyagiak/pénzügyek tekintetében egy biztos forrást ismerhetnek a pályázók:
„A Bizottság a Melina Mercouri tiszteletére alapított pénzjutalomban részesítheti a kijelölt városokat, annak függvényében, hogy a vonatkozó többéves pénzügyi keretben rendelkezésre áll-e finanszírozás erre a célra.” A díj jelenlegi mértéke 1.5 millió euro, mely összegből az egész éves program egyes elemei finanszírozhatók.
Az ún. forrásteremtési stratégia összeállításához további információkra van szüksége az aspiráló városoknak a pályázatot kiíró szervezetek részéről, mely információk még nem állnak rendelkezésre.
Bízik-e ön egy jó pályázat elkészítésében?
A pályázat tartalmi elvárásainak és formai követelményeinek ismeretében, továbbá a városfejlesztési stratégiában foglaltak megvalósíthatóságában bízva megállapítható, hogy Eger képes egy magas színvonalú pályázati anyagot benyújtani. A pályázat elkészítéséhez szükséges szakmai és infrastrukturális kapacitásokkal, kapcsolati tőkével rendelkezünk.
A város jelenlegi szellemi, kulturális állapotában képes lenne-e pályázni, illetve nyerni és nem utolsó sorban megrendezni az eseményt?
A pályázatban rejlő kihívás éppen az egyes időintervallumokhoz, pályázati szakaszokhoz rendelhetőkapacitások prognózisa.
A pályázati eljárás hosszadalmas, több fordulóból áll:
A meghirdetés: várhatóan 2016. május
Első forduló (kb. 2017. márciusig): A pályázatok benyújtására a pályázati felhívás közzétételét követőenlegalább tízhónapos határidőt kell biztosítani a pályázó városok számára.
Második forduló (kb. 2018. februárig): Az előválasztáson túljutott pályázó városoknak ki kell egészíteniük, illetve módosítaniuk kell a pályázatukat annak érdekében, hogy megfeleljenek a kritériumoknak, és hogy figyelembe vegyék az ajánlásokat. Ezt követően be kell nyújtaniuk pályázatukat az érintett tagállamnak, amely továbbítja azt a Bizottságnak.
Kiválasztás (kb. 2018. félév): Legkésőbb kilenc hónappal az előválasztási ülést követően az érintett tagállamok mindegyike kiválasztási ülésre hívja össze a testületet az előválasztáson túljutott pályázó városokkal.
Együttműködés a kijelölt városok között: Azoknak a városoknak, amelyeket ugyanarra az évre jelöltek ki, törekedniük kell arra, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki a kulturális programjaik között.
Felvezető évek: 2018-2022
Megvalósítás: 2023.
Lezárás: 2024.
Fentiekből következően a kérdésre adható válasz, hogy Eger jelenlegi kapacitásaival képes egy jó pályázatot elkészíteni, és biztonsággal prognosztizálható, hogy egy második fordulóban is képes helytállni.
A pécsi tapasztalatok azt igazolják, hogy egy nyertes város mögé az egész országnak oda kell állnia, az EKF cím ugyanis nem csupán helyi ügy.
Igyekeztem a témában szerteágazóan tájékozódni,ezért remélem, válaszaimmal segíthettem a konzultációt.
