2021. december 5., Vilma

Eger ügye

#egerplusz #eger #borászat #dobó istván vármúzeum

Borkulturális ismeretekkel gazdagodhatunk az egri vármúzeum virtuális kiállítását végignézve

Barna Benedek 2021.07.22. 13:42

Az online tárlat bemutatja a szőlőművelés történetét, az ahhoz kapcsolódó mesterségeket, az egri borospincéket és persze magukat a nedűket is.

 

Virtuális kiállítás nyílt "A szőlőművelés öröksége" címmel a Dobó István Vármúzeum gyűjteményeiből – adta hírül szerdán a múzeum.

 

A tárlat 315 tárgy, fotó és dokumentum segítségével, 8 téma köré rendezve tárja fel az egri szőlőtermelés és borkészítés hagyományát. A Vármúzeum közlése szerint, ha a lehetőségeik engedik, a későbbiek során időszaki kiállítás keretében is szeretnénk bemutatni a válogatást. 

 

A felhasználói élményt animációkkal, archív film és hanganyaggal színesítik, mint például amatőr filmfelvételek az 1933-as szüreti felvonulásról és az 1938-as borászati kiállításról, az egri Dobó Tsz szüretéről, Eger környéki népdalgyűjtések és egri boros nóták a Gajdos és Csík zenekartól.

 

A virtuális kiállítás nyolc fejezetének érdekességei:

 

1. Szőlőművelés, borkultúra a középkortól 


Az egri püspökség megalapításával és székhelyének Egerben történő kijelölésével gyakorlatilag egyidős a szőlő- és borkultúra Eger-térségi története. A szőlőkultúra meghonosításában jelentős szerepet játszottak a betelepített vallonok és a franciahoni ciszterci szerzetesrend. Animációs kisfilm kelti életre a bikavér legendáját. 

 

2. Egri borvidék és bortermelés (18–20. század) 

 

A 18. század közepétől a 19. század első harmadáig a rácok által korábban meghonosított vörösbor termelés elsöprő fölénye állapítható meg. Nemcsak a külvárosi részekben, a hóstyákon élő földművesek megélhetését adta, hanem a belvárosi, növekvő számú kézműves réteg is rendelkezett több-kevesebb szőlőterülettel. Az egri bikavér hírnevének megalapozásában úttörő szerepet töltöttek be a Grőber család tagjai. 


3. Az egri szőlőművelés és feldolgozás- Dűlő menti keresztek, szobrok


Animációs film, fotódokumentáció és tárgyak idézik a szőlőművelés folyamatát, mely a szőlőtőke nyitásával kezdődött, ezt követte a metszés, a háromszori kapálás, szaporítás, a sankgödrök tisztítása, rézgáliccal permetezés. Péter Páltól tetejezés, szőlőkötözés, szőlőőrzés, madarak elleni védekezés, végül az egész esztendei fáradság gyümölcse, a szüret.


4. Szüret 


Az egri borvidéken a szüret kezdő időpontja hagyományosan Szent Mihály napjához (szeptember 29.) kötődik, ám a jó bornak feltétele az érett szőlő, ezért a kezdést évszázadokon keresztül a városi tanács állapította meg. Hevesy Sándor archív kisfilmjei idézik az 1930-as évek egri szüreti eseményeit, valamint Bakó Ferenc 1961-es szüreti felvételét. 


5. A szőlőműveléshez, borhoz kapcsolódó mesterségek


A hordókészítés mestereit Egerben bodnároknak, a 16–17. században borkötőknek nevezték, mert abroncs helyett nyírfa- vagy mogyorófavesszővel kötötték a hordót. Egerben sok-sok évig mindig új hordókban adták el a bort, azt is párjával, így a szőlősgazdák minden évben új hordót rendeltek a bodnároktól. Láthatjuk a csutorások, az egri fazekasok, az üvegfúvók és a bélapátfalvi keménycserépgyárban készült szép termékeket. 


6. Egri borospincék


A belváros polgári lakóházai alatt óriási pincehálózat található, az Árnyékszala és a Verőszala kőbevájt pincéi előtt épített borházakat találunk. A Koszorú utcában présházas pincék, a Farkasvölgyben a telkeken kialakított pincék zárják a kört. A város szélén elhelyezkedő pincesorok a legismertebbek: Szépasszonyvölgy, Kőporos, Tihamér, Kőlyuk. Egri és Eger környéki népdalok szólnak a borról az MTA Zenetudományi Intézet archívumából és a Gajdos és Csík zenekartól.  


7. Gárdonyi Géza: A bor


Gárdonyi Géza nem állt nagy borivó hírében, de büszke egriként természetesen volt szőlője, s az ital kulturált, mérsékelt fogyasztása ellen egyáltalán nem emelt kifogást. S ha életvitelével nem is, tollával örök emléket állított a bornak. Animáció tárja föl A bor színmű keletkezésének történetét, hangzó anyag Gárdonyi A bor legendája című versét.


8. Egri Bikavér és az Egri Csillag


2017. március 21-én – eddig egyetlen vörösborként – került a Hungarikumok Gyűjteményébe az Egri Bikavér.  Egyedisége, magas minősége alapján a hazai borászszakma csúcsteljesítményei között tartjuk számon. Az új, száraz fehér borfajta az Egri Csillag legalább négyféle, az egri borvidéken termelt szőlőfajtából álló házasítás. Élő hagyomány többek között a Bikavér Ünnep, melynek jófajta nedűihez virtuális túrával kínálnak előzetes "kóstolót". 

 

A gyengén látók számára akadálymentesített virtuális kiállítás magyarul és angolul is megtekinthető a múzeum honlapján

 

(Indexfotó: pikrepo.com – Képünk illusztráció)

Szeretné sok-sok gyönyörű fotót látni Egerről? Találkozzunk az Eger a legszebb város oldalunkon is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló