A Lenkey-ház brutális túlárazás a rendőrségnek is feltűnt, elrendelték a nyomozást
A nyári melegben egy „üdítő” hír látott napvilágot, miszerint a „klímavédelmi mintavárosban”, Bécsben minden 7 és fél méternél magasabb új építésű lakó-, és ipari épület homlokzatának egyötödét zöldíteni kell zöldfal formájában, mindemellett az osztrák fővárosnak kézzel fogható programja van a meglévő homlokzatok növénnyel való befuttatására is. Ez mind szép, de mi a helyzet nálunk? Az alábbi cikkben Hacsi Tamás okleveles táj- és kertépítészmérnök mutatja be a zöldfalak előnyeit, valamint annak eredt a nyomába, Egerben milyen példákat találunk megvalósult vagy tervezett zöldfalakra.
Zöldfalaknak a növényzettel borított függőleges felületeket nevezik, legyen az például borostyánnal befuttatott kerítés, támfal, szobanövények alkotta beltéri fal vagy vadszőlővel takart épülethomlokzat (utóbbi röviden zöldhomlokzat).
A zöldített falak terén nemcsak a számos nagyvilági és az említett bécsi példák léteznek, már hazánkban is terjedőfélben vannak a zöldfalak (lásd pl. a közelmúltban átadott budapesti Széllkapu befuttatott monumentális fémszerkezetét), sőt a zöldinfrastruktúra füzetek sorozatban külön útmutató jelent meg „Zöldhomlokzatok” néven, amely egyaránt szól tervezőknek, döntéshozóknak és a lakosságnak is. A rengeteg képpel és példával illusztrált kiadványt bátran ajánlom a téma iránt érdeklődőknek. Most pedig nézzünk szét Egerben, hol másztak falra a növények!
Az Agyagos utcai magánház utcai homlokzata festői képet nyújt a repkényszőlő (Parthenocissus tricuspidata 'Veitchii') színpompás őszi lombszínével (kép: Dely György építész). A vadszőlő ezen fajtája a kúszónövények ásza, hazánkban az egyik leggyakrabban futtatott növény, amely tapadókorongokkal kapaszkodik, vízszintes irányban is jól fejlődik és elérheti a 15 méteres magasságot, azaz egy 4 emeletes lakóház talajkapcsolatos ültetéssel is vígan zöldíthető vele.
A házfalon megjelenő növényzet előnyei közé sorolható, hogy lombja szélmentes időben védi a homlokzatot a csapadéktól, lombos állapotban az UV-sugárzástól, ezáltal hozzájárul a vakolat élettartamának növeléséhez, továbbá az évszakok változását követve változik árnyékoló hatása (kivéve örökzöldek). A zöldhomlokzatoknak a nyári (árnyékolás) és téli (hőveszteség csökkentése) hővédelemből fakadó pozitív energetikai szerepe szintén bizonyított.
Felnémeten a Hársfa utcai családi ház kertre néző teraszának árnyékolását az eresz alá és a gerendához futtatott egynyári növények biztosítják (kép: Tóth Vilmos építész). Alkalmazott növények: tűzbab (Phaseolus coccineus – ehető termés!), kék hajnalka (Ipomoea tricolor). Remek példája annak, hogy egyszerű támszerkezetre (kifeszített zsinór) felkúszó egynyáriakkal is kellő takarás biztosítható. A megoldás erkélyeken is könnyen megvalósítható a növények virágládákba való ültetésével.
A Kossuth utcai ház homlokzatán felkúszó ötlevélkéjű tapadó vadszőlőnek (Parthenocissus quinquefolia) két vegetációs időszak elegendő volt ahhoz, hogy befussa a homlokzatot (a szerző felvétele). Aki ismeri a házat, tudja, hol rejtőzik a benőtt földszinti ablak… Erre a növényre az erőteljes függőleges növekedés jellemző, napon és árnyékban is szépen fejlődik.
A direkt módon kialakított zöldhomlokzat esetében (közvetlenül a házfalakra kúszó növényeknél) gyakori aggály, hogy a növény kárt tesz a homlokzaton. A tévhitekkel ellentétben a gyakorlat azt mutatja, hogy amennyiben ép állapotú homlokzatot borítunk be kúszónövénnyel, az nem tesz kárt a fal szerkezetében.
A Fúzió (Gál Tibor Pincészet) Csiky Sándor utcai épületénél hangsúlyos szerep jut a repkényszőlőnek (építészet: Arkt Építész Stúdió Kft., kép: Mudri László). Fajcsák Dénes építész tervező így összegzi a megoldást: „… az oda megálmodott funkció vízszintes területen nem igényelte a zöldfelületeket, hanem inkább a szilárd burkolat kialakítását, de a használhatóság, és a természetközeliség igénye megvolt. Ezért született az a döntés, hogy vadszőlővel futtassuk be a nyers beton szerkezeteket. 6 évvel a megnyitás után, kezdünk elérni ahhoz az állapothoz, amit megcéloztunk. Az érzés egyértelműen épített, de a növényzet természetessége, és évszakonként változó megjelenése mégis becsempészett a 'nagyapa lugasának' hangulatából”.
A zöldfalak egyre inkább teret hódító típusa a beltéri zöldfal, amelynek egyik ismert egri példája az Eszterházy Károly Egyetem Leányka utcai „C” épületében található (építészet: Bástya Építész Kft., kép: Kormos Gyula építész). A beltéri zöldfalak dekorációs szerepükön túlmenően – hasonlóan a kültéri zöldfalakhoz – megkötik a port, növelik a levegő páratartalmát, oxigént termelnek, ezáltal az épületben tartózkodó számára egészséges környezetet biztosítanak.
Spontán létrejött vagy ültetett (?) zöldfal az Eger-patak medrét határoló támfalon a strandfürdő egykori éttermének épülete mögött (a szerző felvétele). Növényünk az árnyékban verhetetlen borostyán (Hedera helix), amely kapaszkodó léggyökerével mászta meg a falat. A patakot Eger belvárosi szakaszán végigkíséri ez a kőtámfal, amely tervszerű befuttatását célszerűnek tartanám – ezáltal erősíthető a patak zöldfolyosó jellege is (a patakpart kaszálásakor ugyanakkor oda kell figyelni arra, hogy a fűkasza ne vágja el a kúszónövény tövét, hiszen az a növény pusztulásához vezet).
A balkonkertészet műfaja szerteágazó (virágosítás, ehető növények satöbbi). Árnyékolás/zöldhomlokzat témában nagyon tetszik a Barkóczy utca egyik első emeleti erkélyen alkalmazott megoldás (kép: Google). A korláton kívülről rögzített virágládákból tapadó vadszőlőt futtattak fel, ha jól sejtem kifeszített hálóra. A növény tökéletes zöld függönyt alkot: ezen a forgalmas helyen a legjobb légszűrőt és árnyékolót képezi az itt lakók számára. A kis ültetőközeg valószínű visszaveti a vadszőlő növekedési erélyét, de bizonyos időközönkénti metszésre feltehetően szükség van.
A meglévő példák szemezgetése után nézzünk egy kicsit a jövőbe. A kép a Bitskey uszodával szemközt várhatóan 2021-re felépülő parkolóházat ábrázolja a majdani körforgalom irányából (építészet: Egri Építész Iroda Kft., kertépítészet: Hacsi Tamás tájépítész, kép: Komáromi Tas építész). A létesítmény az uszoda, a Kertész utca és a szálloda parkolója felé kap zöldhomlokzatot. A tervezés során elvárás volt, hogy a kúszónövények a fal előtt elhelyezett sodronyhálón maradjanak, ne kússzanak rá az egyéb homlokzati elemekre. A növényalkalmazás során ennek megfelelő kapaszkodási formával rendelkező növényeket kellett választani. Tervezett fajok: tatáriszalag (Fallopia baldschuanica), parti szőlő (Vitis riparia), görög fatekercs (Periploca graeca), japán kúszó lonc (Lonicera japonica).
Az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorlóiskola Barkóczy utcai intézményének tornacsarnok építése forráshiány miatt a „tervasztalon” maradt (építészet: Egri Építész Iroda Kft., kertépítészet: Hacsi Tamás tájépítész, kép: Komáromi Tas építész). A terv ugyanakkor arra mutat megoldást, hogyan lehet a sportudvar burkolatsivatagát (a funkcióból adódóan növények itt nem kaphattak helyet) az új épületen kialakított függőleges zöldfelülettel pótolni. A déli homlokzaton kézenfekvő megoldás a kúszónövények alkalmazása, amelyek nyáron árnyékolnak, télen viszont a csupasz ágak átengedik a napsugarakat.
Magyarországon jelenleg még nincs zöldhomlokzatokra vonatkozó jogszabályi előírás: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint (lásd 5. sz. mell.) a telekre előírt zöldfelületbe a tetőkert és a vízfelület számítható be, a zöldhomlokzatokról a rendelet nem tesz említést. Erre reagál Komáromi Tas építész tervező: „Könnyen belátható azonban, hogy – főleg sűrű városi szövetben, nagy beépítési intenzitás mellett – az építészeti terek komfortját, klimatikus viszonyait, végső soron élhetőségét milyen nagy mértékben befolyásolhatjuk függőleges zöldfelületek létesítésével. Városi szinten gondolkodva a zöldhomlokzat a zöldinfrastruktúra részeként az adott település ökológiai egyensúlyának fontos eszköze lehet.”
Homlokzatokon különböző megoldásokkal elhelyezett növényekkel ott is zöldfelületet lehet „nyerni”, ahol hagyományos értelemben zöldfelület növelésére már nincs lehetőség (pl. új park kialakítása, fásítás). A fenti képen a Hadnagy utcai tornaterem kopár déli oldalára „telepítettem” képzeletbeli növényzetet (kép: Google). Járdán elhelyezett ültetőládákból közvetlenül a falra futtatva vagy a homlokzat teljes magasságában a falhoz rögzített ültetőedény-soros rendszer alkalmazásával az utca jelentős zöldfelülettel gazdagítható. Szükség szerint az ablakok előtt elhelyezett hálóra kúszó növényekkel az árnyékolás is megoldható lenne.
Ez a jelenlegi állapot, a különbség szembetűnő:
Összességében a zöldfalak, zöldhomlokzatok olyat tudnak, amit egyetlen más homlokzati burkolóanyag sem: élnek. Kondícionáló hatásuk (párologtatás, hűtés) révén befolyással vannak a mikroklímára (városi hőszigetek negatív hatásainak csökkentése), növényi lombtömegük megköti a port, a légnemű károsanyagokat, valamint oxigént termelnek. Élő közegként rovar- és madárfajoknak adhatnak otthont, hozzájárulva ezzel a városi biodiverzitás (biológiai sokszínűség) növeléséhez.
Meggyőződésem, hogy a zöldfalak előnyös tulajdonságai erkélyeken, családi házakon, középületeken egyaránt jól tudnak érvényesülni. Bízom benne, hogy a bemutatott vagy a világ más pontjain fellelhető példák hatására a közeljövőben Egerben is egyre több zöldfallal tudunk majd találkozni.
Ezúton fejezem ki köszönetemet a cikkben megemlített építészeknek a rendelkezésemre bocsátott képekért, gondolatokért.
