Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
Pár évvel ezelőtt, pontosabban 2016-ban felmerült egy elektronikai hulladékokat feldolgozó üzem létesítésének terve Egerben, csak senki sem gondolta azt, hogy ez az üzem el is készül úgy, hogy nincsenek meg az összes engedélyei és jogszabályi felhatalmazásai a működéshez. Ráadásul mindez úgy, hogy a hulladék feldolgozása közvetlenül a lakóházak mellett történne. Az üzem egyelőre nem kezdte el a termelést, de úgy tűnik, a korábban kételkedő fideszes politikusok valamiért az ügy mellé álltak.
Akkor, 2016 szeptemberében csak úgy járult hozzá az egri közgyűlés Városképi és Környezetvédelmi Bizottsága az üzem létesítéséhez, ha az az összes engedélyt beszerzi az üzemeltető. Az engedélyek beszerzése mostanra nagyjából megtörtént, az előbb említett bizottság decemberben, a fideszes többségű közgyűlés pedig legutóbbi, februári döntéseivel pedig szépen kikövezte az utat az üzem megnyitásához.
Portálunk úgy értesült: a feldolgozó, melynek az AL-CU Service Kft. a tulajdonosa, egy egri, Vécseyvölgy utcai ingatlant bérel már egy jó ideje, ahol a tevékenységet végezni akarja. Mutatjuk térképen, amelyen jól látszik, hogy néhány száz méterre már lakóingatlanok, szőlőterületek fekszenek az üzem körül, de nem messze már sűrűn lakott lakótelep és természetvédelmileg kiemelt területek is találhatók. (A berajzolt kör 500 méter sugarú.)
Miért kockázatos az ide tervezett technológia?
A technológia több munkafolyamatból áll: a szállítást követően megtörténik a darálás, aprítás. Már az sem egyértelmű, hogy miket darálnak, mert a hivatalos dokumentumokban egyszer arról lehet olvasni, hogy tisztított nyáklapokról (nyomtatott áramkörökről) van szó, máshol már chipekről, processzorokról is. Aztán a darálást követően a nem hasznosítható részeket hulladékudvarba szállítanák, noha Egerben ez is kétséges jelenleg.
Az eljárás során a feldolgozható részeket felmelegítik, és a fémeket elválasztják egymástól, a cinket és az ólmot a réztől, illetve a nemesfémektől. Ezt követően a réz és nemesfém ötvözeteket elektrolízises eljárással szétválasztják, amihez kénsavas réz-szulfát oldatot használnának. A technológia ír a szennyvíz megtisztításáról is, azonban a környék nincs becsatornázva, a szennyvíz tárolása pedig kérdéses, százmilliós tehertétel lehet.
Az üzem már elkészült, csak az utolsó engedélyekre várnak. Fotó: Egri Ügyek
Egy kis további magyarázat, de fontos lehet: e-hulladék az elektronikai eszközök bontásából keletkező hulladék, ami lehet sok minden a műanyag és fém daraboktól kezdve az apró, elektronikai alkatrészekig, mint pl. a chipek, áramkörök. Egerbe ilyen alkatrészek kerülnének, amiket először aprítanak, majd válogatás után hőkezeléses eljárásban olvasztanának. Hetente 20-40 tonnányi e-hulladék szállítása várható. Magában is kockázatos a hulladék, de az eljárás – ami Magyarországon nem található meg máshol – savakkal, mérges gázok keletkezésével jár együtt.
Mitől ült el az egri Fidesz kezdeti kritikája?
Az üzem elindulása egyébként a fideszeseket sem dobja fel, legalábbis egy bizottsági jegyzőkönyvből ez derül ki. Decemberben a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság ülésén maga a bizottsági elnök, Kovács Cs. Tamás fideszes önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy biztosítékot szeretne az érintettektől, mert az ott elhangzottak alapján vannak félelmei. Miután Tóth István (korábban Jobbik, most már Mi Hazánk Mozgalom) képviselő is aggályait fejezte ki, Csákvári Antal (Fidesz), a körzet önkormányzati képviselője már a lakosság tájékoztatását kérte, miközben Kovács Cs., a bizottság elnöke maga is jelezte, hogy szükséges lenne lakossági fórumot tartani. Rátkai Attila főépítész erre úgy reagált, hogy szerinte az elvi állásfoglalás után be lehet vonni a nyilvánosságot.
Az üzem körüli folyamatokat is jól ismerő forrásaink is úgy tájékoztattak, hogy a Fideszen belül sincsenek elragadtatva a hulladékfeldolgozótól, de valamiért mégis úgy tűnik, az egri Fidesz megpróbálja átnyomni az egészet a közgyűlésen. Hogy miért, azt csak ők tudják, mi egyelőre csak feltételezéseket halottunk arról, miért ilyen engedékenyek.
Vannak még itt furcsaságok
Az eddigi engedélyeztetési eljárás során beadott és általunk megismert dokumentumokból néhány egyéb furcsasággal is találkozhatunk. A cég összefoglalójában még 250 nap/éves, heti 5 napos működést ígér, a legutóbbi önkormányzati bizottsági ülésen viszont már 312 munkanapról és hétfőtől szombatig terjedő időszakról volt szó. Ez finoman szólva sem megalapozott szakmailag, leginkább amolyan lopakodó beemelést jelent. Részlet az AL-CU Service Kft. ismertetőjéből:
Részlet a cég által beadott hiánypótlásból:
És részlet közgyűlési bizottsági ülésen elhangzottakról készített jegyzőkönyvből:
Az sem túl egyértelmű, hogy, ugyan a Heves Megyei Kormányhivatal tartott közmeghallgatást az ügyben, de arról valahogy senki nem tudott, nem nagyon lett meghirdetve. Jogszabálysértés természetesen nem történt, mert az önkormányzat hirdetőtábláján ki lett függesztve a hirdetmény (ez az elektronikus világban, manapság már középkorinak tűnő hirdetési mód is rámutat a problémára), viszont egyetlen önkormányzati képviselő, városvezető sem vett részt rajta. Legalábbis azon biztos nem, amelyről egy videó elérhető a Heves Megyei Kormányhivatal honlapján.
A februári közgyűlésen egyik napirendi pontként az üzemet is érintő területről szóló Helyi Építési Szabályzat is módosult. Sok minden más mellett kimondottan az új üzemre szabott szöveg is bekerült a rendeletbe, amit példás gyorsasággal, csak egyfordulós eljárással fogadott el a fideszes többség úgy, hogy a napirendi pont ismertetésekor egy árva szó sem esett a hulladékfeldolgozóról. A közgyűlésen már nem szólalt fel egy fideszes politikus sem azok közül, akik még a decemberi bizottsági ülésen kifogásokat és javaslatokat tettek. Ekkorra már nem volt olyan fontos a lakosok bevonása és az sem, hogy kapjanak további garanciákat arra, tényleg rendben lesz-e minden az üzem működése körül.
Egységben a Városért Egyesület: A közgyűlés ne adjon engedélyt!
A jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok szerint még egy engedély, gyakorlatilag a szabályozási terv módosítása áll csak az üzem beindítása előtt. Ennek ismeretében az Egységben a Városért Egyesület (EVE) felszólítja a város közgyűlését, hogy a Magyarországon máshol jelen nem lévő technológiával működő elektronikus-hulladék feldolgozó üzemnek ne adjon engedélyt – szerepel az egyesület portálunkhoz eljuttatott közleményében. (Mint azt elsőként megírtuk, Mirkóczki Ádám, jelenlegi jobbikos országgyűlési képviselő lesz az egri ellenzék, pontosabban az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP és a Momentum Mozgalom polgármesterjelöltje Egerben. A politikus nem a Jobbik, hanem egy új, nemrég bejegyzett szervezet, az Egységben a Városért Egyesület színeiben indul majd. Az ellenzéknek arról is sikerült Egerben megállapodnia, hogy a hevesi megyeszékhelyen az EVE zászlója alatt az egyéni választókerületekben is csak egy jelöltet indítanak majd az őszi önkormányzati választásokon.)
„Eger és a környező települések lakossága semmit sem tud az Egerbe tervezett elektronikus hulladék feldolgozó üzemről, ami a Vécseyvölgy utca végében, a lakóingatlanoktól párszáz méterre, a történelmi borvidék szívében található. Mivel a közgyűlésen ez a téma érdemben nem került elő eddig, fontosnak tartjuk, hogy Eger lakói megtudják: hosszú távon beláthatatlan egészségügyi és környezetkárosító következményei lehetnek ennek az üzemnek. Mindennél beszédesebb az a tény, hogy a városi vezetők nem vettek részt az agyonhallgatott közmeghallgatáson és eddig az egriek elől is elhallgatták az üzem létét – hangsúlyozza az egyesület közleménye.
„Az Egységben a Városért Egyesület ezzel a hagyománnyal is szakítani kíván, a döntést az egriek kezébe szeretné tenni, ezért felszólítjuk a döntéshozókat, hogy semmilyen módon ne támogassák az üzem beindításához szükséges jogszabály módosításokat, illetve a Heves Megyei Kormányhivatal által szervezett közmeghallgatás helyett szervezzen lakossági fórumot az elektronikus hulladék-feldolgozó üzem ügyében! Így a város lakói is elmondhatják véleményüket” – írják.
A cikk „Egri e-hulladék feldolgozóüzem elleni fellépés” projekt keretében, az Ökopolisz Alapítvány pénzügyi támogatásával jött létre.
