Megérkezett az idei első hó
Hol tájékozódhatunk hitelfelvétel előtt?
A hitelfelvétel nem egyszerű dolog, hiszen a legtöbben nem vagyunk a pénzügyek terén járatosak – nem tanítják az iskolában, a családon belül pedig többnyire a rossz minták „öröklődnek”. A kiút azonban könnyű ebből a helyzetből: megfelelő forrásokból kell tájékozódnunk, ha valamilyen pénzügyi elköteleződést tervezünk.
Azok számára, akik érzik, hogy ezekre az ismeretekre nagy szükségük van, szerencsére számtalan lehetőség adott a tanulásra, tájékozódásra. A legfontosabb a döntés: belevágunk.
Számos lehetőségünk van erre. Ha az alapvető ismereteket már megértettük, akkor jöhet a szakosodás: vegyük sorra a hitelfelvételhez kapcsolódó fogalmak megismerését. Erre a legjobb lehetőségünk az alábbiak:
· hitelintézetek weboldalai
· bankfiókok munkatársai
· banki összehasonlító oldalak
· online blogok, MNB tájékoztatók
· független szakértők.
Persze az a legjobb, ha úgy kérünk segítséget, hogy már valamennyi ismerettel rendelkezünk, hiszen csak akkor tudunk jó kérdéseket feltenni. Éppen ezért az alábbiakban átveszünk néhány fontosabb ide kapcsolódó témát.
Makrogazdasági összefüggések
Sajnos ezt az első oktatási szakaszt nem lehet kihagyni. Akár megtakarítunk, akár hitelt veszünk fel, azt, hogy a kamatok alakulását mi mozgatja, meg kell értenünk.
Kamat és alapkamat
A kamat a pénz használatának a díja: megtakarítóként ez a „jutalmunk”, hogy nem költjük el ma a pénzünket, hanem odaadjuk másnak, aki ezért fizet nekünk egy előre meghatározott díjat – ez a kamat. Hitelfelvétel esetén is ez történik, csak mi kapjuk a pénzt mástól (a banktól) és mi fizetünk a pénz használatáért.
Az alapkamat egy különleges kamat, hiszen ez az irányadó kamatláb az, amelyet a jegybank határoz meg, ezzel adva meg az irányt a gazdasági szereplők saját kamatainak meghatározásához. Ez határozza meg a kereskedelmi bankok és a jegybank (hazánkban az MNB) közötti elszámolásokat és ezen keresztül – kicsit leegyszerűsítve – a banki hitelezés során alkalmazott kamatszintet.
Kamat, törlesztőrészlet és THM
A legtöbb hitel esetében az annuitásos kamatszámítással fogsz találkozni. Ekkor a törlesztés egyenletesen, havonta azonos összeggel (törlesztőrészlet) történik. Viszont nem egyenlő az arány a törlesztőrészleten belül: eleinte több a kamat, majd a futamidő felétől már nagyobb rész megy a tőke törlesztésére és kisebb a kamatra. Ezzel ösztönöznek a hosszú lejáratú hitel fenntartására.
A bankok hitelajánlatainak összehasonlításánál jól jön a THM (teljes hiteldíj mutató) ismerete, hiszen ez mutatja meg, hogy mennyit kell összességében kifizetnünk a banknak. Ebben nemcsak a kamat, hanem az egyéb banki költségek is benne vannak.
Hitelképesség, önerő és JTM
Az önerő kérdése lakásvásárlás során merül fel, ugyanis a bank elvárja, hogy a lakás vételárának legalább 25-30 százalékát mi fizessük ki. A lakásvásárlásnál komoly segítség lehet a lakástámogatási lehetőségek (csok, falusi csok, csok hitel, zöld hitel) igénybevétele, ezek részleteivel is érdemes megismerkednünk.
A hitelképesség megállapítása alapvető fontosságú és egy kis gyakorlattal már mi is nagy valószínűséggel megállapíthatjuk, hogy a kiválasztott hitelt megkaphatjuk-e. A hitelképesség legfontosabb feltételei a személyes adatok, a jövedelmi adatok, illetve a kizáró okok. Az alapvető hitelképességi feltételeknek gyorsan utána tudunk járni: 18 év felettinek kell lennünk, kell állandó lakcím, megfelelő munkáltató (a céget is megvizsgálják), kellő nettó jövedelem. A bank tehát megvizsgálja, hogy a havi nettó, tehermentes jövedelmünk milyen arányban áll a havi törlesztőrészlettel. Ezt fejezi ki a JTM (jövedelemarányos törlesztési mutató).
A kizáró okoknál a bank elsősorban azt nézi meg, hogy az eddigiekben milyen adósok voltunk: vannak-e már hiteleinl és azokat pontosan fizettük-e. Erre való a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer).
Mostanra már ismerjük a hitelfelvétel folyamatát, a szakkifejezéseket, tudjuk, hogy mi kell a hitelképességhez. De a legfontosabb kérdést még nem tettük fel: valóban szükségünk van a hitelre?
