Megérkezett az idei első hó
Úgy tűnik, hogy a járvány éve csak pillanatnyi megtorpanást hozott a vendégmunkások iránti igényeket illetően. Bár 2020-ban a munkavállalási engedély-kérelmek száma 60 ezer alá csökkent, miközben a vendégmunkások ezrével utaztak haza, az idei évben ismét egyre jobban érződnek a munkaerőhiány jelei. A kormány ezért most még szélesebbre tárja a vendégmunkások előtt az ország kapuit – írja a Népszava.
A lap cikke szerint szeptember 1-jén lép hatályba az a kormányrendelet, amellyel
lehetővé teszik, hogy nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerőkölcsönzőkön keresztül is (ehhez minősített munkaerő-kölcsönzői kört állapítanak meg). Onnantól kezdve a veszélyhelyzet végéig a külgazdasági miniszter felel a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért is.
"A vendégmunkások behozatalának megvan a gazdasági racionalitása, hiszen valóban egyre kevésbé van elegendő számú olyan magyar munkavállaló, aki a kétkezi, egyszerű fizikai munkákat elvégezné az üzemekben. Van ugyanakkor abban némi ellentmondás, hogy a vendégmunkásokat munkaerőközvetítő vállalkozások „szállítják le” a cégeknek, miközben nekik az az érdekük, hogy minél többször kapjanak ilyen megrendelést" – mondta a Népszavának László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
A szakszervezeti vezető szerint a magyar gazdaságnak és a hazai vállalkozásoknak elkötelezett munkavállalókra lenne szüksége, akikre stabilan lehet számítani. A vendégmunkások körében ugyanakkor hatalmas a fluktuáció, az ukrán és a szerb dolgozók jelentős része néhány hónap után továbbáll a magasabb fizetést kínáló nyugat-európai országok felé, vagy Lengyelországba, Szlovákiába. A vendégmunkások emellett a nyelvi nehézségek miatt nem is tudnak pár hónap alatt megfelelően betanulni, sokszor az egyszerűbb utasításokat sem értik, ami munkahelyi balesetekhez és silány minőségben elvégzett munkához vezet.
Éppen ezért László Zoltán szerint hosszú távon így nem lehet megoldani a munkaerőhiány problémáját. Úgy véli: ezekbe a folyamatokba a szakszervezeteket is be kellene vonni, hiszen helyi tisztségviselőik ismerik igazán az adott cégnél dolgozók problémáit.
Mint a Népszava írja, arról egyébként a statisztikusok szerint is nehéz megbízható adatokat találni, hogy pontosan hány vendégmunkás van az országban. Az Eurostat adatai alapján 2018-ban például Magyarország 31.533 tartózkodási engedélyt adott ki munkavállalási célból. Ugyanakkor ebből még nem lehet biztosat tudni a vendégmunkások számáról, ugyanis a munkaerőhiány által leginkább érintett területeken már évek óta nem kell a szerb és az ukrán állampolgároknak munkavállalási engedélyt kérniük, ha 90 napnál rövidebb munkára jönnek az országba. Az viszont egyértelműen látható, hogy a 2010-es évek közepétől, a munkaerőhiány megjelenésével párhuzamosan ugrásszerűen növekedni kezdett a munkavállalási céllal Magyarországon tartózkodási engedélyt kérők száma: míg 2016-ban 14.500 ilyen kérvényt adtak be, addig 2019-ben már 78 ezren akartak nálunk dolgozni.
