Megérkezett az idei első hó
Szijjártó Péter külügyminiszter kedd délután letudta idei utolsó parlamenti meghallgatását, ezúttal a külügyi bizottságnak. A menetrend tulajdonképpen a szokásos volt: a miniszter beszámolójában nagyon elégedett volt Magyarország dolgaival, a kormánypárti bizottsági tagok kedves, az ellenzékiek pedig kevéssé kedves kérdéseket tettek fel a 85 perces műsor során. Összefoglaljuk, miről mit mondott Szijjártó Péter!
Vakcinaszerzés
A külügyminiszter azzal nyitott, megbomlott a globális status quo, és az EU súlyos problémákkal néz szembe. "Ezek mind olyan válságok, amelyek eddig is súlyos vitákat és kétségeket generáltak" – mondta, felsorolva a járvány mellett természetesen a migráció és az energiapolitika kérdését. Magyarország szerinte mindig a magyar nemzeti érdek érvényesítéséért szállt be ezekbe a vitákba.
"Az esztendő elején, amikor Magyarország keleti forrásból is vakcinákat vásárolt, az nem a bőség idején volt" – emelte ki a külügyminiszter.
Napi szinten százak estek áldozatul, a gazdaság pedig naponta 30 eurómilliónyi veszteséget szenvedett el. Mivel tudtunk plusz oltóanyagokat vásárolni keletről, ezért másfél-két hónappal előre tudtuk hozni az oltási kampányt, és a gazdasági újranyitást az európai átlaghoz képest
– mondta.
Azt beismerte, hogy látnak vitát a keleti oltóanyagok hatásosságával kapcsolatban, de szerinte a magyar adatokból világos, hogy egyik vakcina sem rosszabb, mint a másik, ezt pedig "titokban nyugati politikusok is bevallják neki". Arra nem tért ki, hogy a magyar adatokból tulajdonképpen semmi nem következtethető ki, ugyanis azt sem tudni, hány oltott és oltatlan van jelenleg intenzíven koronavírus miatt, így értelemszerűen az sem, hogy ki milyen vakcinát kapott.
A külügyminiszter jóslata alapján 2022 őszén lesz bevethető állapotban a nemzeti oltóanyaggyár, a Sinopharm és a Szputnyik gyártóival vagyunk tárgyalásban, de mások felé is nyitottak vagyunk.
Migráció
Kiderült, hogy Magyarország soha nem állt még Szijjártó szerint ekkora migrációs nyomás alatt, hiszen három égtáj felől is érkeznek hullámok, ami miatt egyre többen támogatják a magyar kormány által épített határkerítést is.
Pusztán azért nem hiányzik az, hogy elnézést kérjenek tőlünk a korábbi viselkedésükért egyes politikusok, mert azt gondolom, a politika nem az a műfaj. Elborzasztónak gondolom, hogy magasrangú brüsszeli funkcionáriusok még most is nyíltan beszélnek arról, hogy nem hajlandók a határok védelmét és az azokhoz szükséges infrastruktúra megépítését támogatni
– mondta. A külügyminiszter szerint 110 ezer illegális bevándorlót állítottak meg a magyarok csak idén.
A külügyminiszter gyorsan leszögezte, nem támogatja az Unió Poszt-Cotonou egyezményét (ez egy afrikai és karibi térségből érkező menekültekre vonatkozó megegyezés) sem, ami szerinte csak azt szervezi, hogyan jöhetnek ide Afrikából menekültek, mivel a magyar álláspont az, hogy azt kell megszervezni, hogyan maradnak otthon az afrikaiak.
Kína és Magyarország túlzottan is baráti kapcsolata
"Azt gondolom, ne engedjünk az átveréseknek: azok, akik a leghangosabban bírálják Kínát, azok csinálják a legnagyobb üzleteket Kínával" – mondta a külügyminiszter, érvként felhozva, hogy az Unió már többet kereskedik a távol-keleti országgal, mint az Egyesült Államokkal.
Szerinte Magyarországot veszélyként kezelik a Kínával való együttműködésben, mivel a versenytársaink nyugat-európai országok.
"Kényelmetlen és kellemetlen nekik, hogy a közép-európai országok versenytársként lépnek fel." A külügyminiszter elmondta, a kínaiak soha nem támasztottak politikai előfeltételt a megállapodásainkhoz.
Közmédia, BBC-irányelvek
"A közmédia működését annyira nem akarnám minősíteni, mert erőltetett lenne a külügyi portfólióba beletenni" – mondta. Szerinte szabadnak nyugaton azt a médiarendszert tekintik, ami legalább 98 százalékban liberális médiumokból áll, és ahol megjelenik a keresztény-konzervatív hang, azt nem szabadnak minősítik.
Azt gondolom, hogy egy nemzeti médiarendszer szabadságát nem azon kéne lemérni, hogy a liberális mainstream hány százalékban szerepel benne.
A BBC alapelveivel kapcsolatban annyit mondott, hogy aki adott már 20 perces interjút a BBC-nek, annak közvetlen tapasztalata lesz az ottani korrektségről. Erről bővebben nem beszélt Szijjártó.
Ukrajna
Szijjártó szerint a magyar kisebbséggel rendelkező szomszédaink közül egyedül Ukrajnával nem sikerült javítani a viszonyunkon, sőt, még tovább is romlott.
Barátságos megeszéléseink vannak, majd bejelentenek másnap egy kisebbségi jogcsorbítást. Folyamatosak a kisebbségi jogsértések, helyes, ha bizonyos nemzetközi szervezetekben a megfelelő eszközeinket használjuk, tehát a NATO-ban blokkoljuk őket, és nem vagyok biztos abban, hogy ha ez így megy tovább, akkor nem kell majd az Európai Unióban is hasonló eszközökhöz nyúljunk
– mondta.
A külügyminisztert szerint az ukrán-orosz konfliktus nem veszélyezteti az Oroszországból érkező gázellátást, ugyanis két másik irányból is érkezik energiahordozó.
Külföldi beavatkozás a magyar választásokba
Szijjártót arról a nyilatkozatáról kérdezték, ami szerint külföldi, többek közt amerikai beavatkozás válható a 2022-es választásokba: "Az interjú, olyan szavakat tartalmaz, amiket én életemben nem használtam. Én nem tudom nem a közvélemény befolyásolásának jeleként felfogni azt, ha egy másik ország külügyminisztériuma pályázatot ír ki a nagykövettsége számára, hogy Magyarországon médiumokat finanszírozza. Azt sem, ha oda van írva egy cikk aljára, hogy az melyik budapesti nagykövetség finanszírozta. És azt sem, hogy ha valaki arról beszél, hogy a kettős állampolgárság szavazatát gyakorlatilag ellehetleníti."
A magyarok nélkül lezajló demokráciacsúcs
"Magyarország nem érettségiző diák, senki nem jogosult arra, hogy a magyar demokrácia állapotát minősítse és bizonyítványt állítson kí róla. Magyarország érett demokratikus ország, az más, hogy egyesek nem szeretik azt, ahogy a magyar emberek döntenek az ország jövőjéről. Megértjük, hogy a liberális mainstream nem bírja megemészteni, hogy a kormány háromszor egymás után kétharmados többséggel nyerte a parlamenti választásokat, akármilyen választási rendszerről is van szó" – mondta Szijjártó arról a Joe Biden által szervezett találkozóról, amire az egész Európai Unióból csak mi nem kaptunk meghívást. A politikus hozzátette, hogy mindeközben Irak például kapott.
Külföldön élő magyarok szavazása
A politikust arról kérdezték, tervez-e a kormány lépéseket tenni annak érdekében, hogy például az Angliában élő magyarok több helyen és könnyebben tudjanak szavazni, esetleg megadni a határon túli magyarokhoz hasonló módon a levélszavazás lehetőségét.
Mindenki megkapja a lehetőséget, hogy elmondja a véleményét Magyarország jövőjéről. A levélben történő szavazás részletei és feltételei világosan körül vannak írva
– mondta. Bár konkrétan nem válaszolt, de a levélszavazással kapcsolatban ez minden bizonnyal nemet jelent.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
