Megérkezett az idei első hó
Tagadta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, hogy az övé lenne az a titkos palota a Fekete-tenger partján, amelyet Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus állítása szerint ő birtokol.
A Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) január 19-én közzétett egy kétórás dokumentumfilmet, amelyben azt állította, hogy Putyin egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. Az angol feliratos anyagot hétfő kora délutánig több mint 86 millióan nézték meg a YouTube-on.
"Amit ott (a filmben) a tulajdonomként mutattak be, semmi sem a tulajdonom, nem is volt sem az én, sem a rokonaim tulajdona. Soha!" - mondta Putyin egy egyetemistákkal megtartott virtuális találkozón.
Az orosz elnök a tényfeltárásnak szánt filmet "amolyan összeállításnak", "montázsnak" nevezte. Mint mondta, a palotáról több mint egy évtizede keringetett információval az oroszok agyát akarják átmosni. Közölte, hogy az FBK filmjében megemlített személyek közül többeket nem ismer.
A filmet két nappal azután hozták nyilvánosságra, hogy a berlini gyógykezelésről hazatérő Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren őrizetbe vették, majd másnap elrendelték 30 napos előzetes letartóztatását, arra hivatkozva, hogy megszegte a lakhelyelhagyási kötelezettségét.
Hívei január 23-ra tiltakozást hirdettek meg, amely a szervezők szerint mintegy 150 orosz és külföldi települést érintett, és amely során az OVD-Info civil csoport szerint 3711 embert őrizetbe vettek. Többük ellen büntetőeljárás indult. Navalnij területi törzsei szerint a megmozdulásokban mintegy 300 ezren vettek részt. Hivatalos adatot erről nem hoztak nyilvánosságra.
A tiltakozásokkal kapcsolatban Putyin úgy fogalmazott, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánításra a törvény keretei között, ezeken túllépni pedig "egyszerűen nem konstruktív és veszélyes", mert azokra is szenvedést hoz, akiknek nem volt közük a helyzet destabilizálásához. Szavai alátámasztására példaként említette meg a bolsevik forradalmat, az oroszországi 90-es éveket és még a washingtoni Capitolium elfoglalását is.
"Senki sem folyamodhat törvénysértéshez, igyekezve megvédeni saját ambiciózus politikai céljait, ilyet a politikában, legalábbis a felelősségteljesben, nem szabad csinálni" - mondta.
Navalnijt azt követően vitték németországi gyógykezelésre, miután augusztus 20-án több nyugati laboratórium egybehangzó későbbi megállapítása szerint Szibériában megmérgezték egy, a "novicsok" csoporthoz tartozó idegméreggel. Moszkva tagadja ezt, és mindaddig nem hajlandó nyomozást indítani az ügyben, amíg bizonyítékot nem kap a vád megfogalmazóitól.
(Indexfotó: Alekszej Nyikolszkij / MTI / AP / Szputnyik)
