Megérkezett az idei első hó
Varga Mihály pénzügyminiszter néhány napja, a parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy vizsgálják, fenntartható-e változatlan formában a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) kedvezményes adózási lehetősége. Ebből már sejthető volt, hogy az adónem megszűnik, vagy jelentősen átalakul majd a jövőben. Most pedig Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Népszavának adott interjújában megerősítette, hogy változás várható.
Az interjúban – amelyet az Infostart szemlézett – Parragh úgy fogalmazott: ennek a kedvezményes adónemnek a bevezetésekor az volt az egyik cél, hogy olyanokat is bevonjon a közteherviselésbe, akik korábban nem voltak részesei annak. Szerinte túl sikeres lett, mert ma már csaknem 430 ezren katáznak, a munkavállalók 12-13 százaléka választja ezt a normál adózásnál nagyságrendekkel jobb közteherviselési formát, ami "lényegesen torzítja a piacot". Ezért a kamara többször is megfogalmazott javaslatokat az adónem "igazságosabbá tételéhez", hogy ne a munkaviszony kiváltására, hanem valós vállalkozói tevékenységhez használják azt. Parragh László úgy véli, nem helyes, ha például egy ügyvéd, biztosítási ügynök, bróker, IT szakember, aki lehetne normál foglalkoztatott, így bújik ki az adózás alól.
A kamara támogatná a kata megszüntetését és egy új adónem bevezetését a tanulságok levonásával. Ez érintheti a fent említetteken túl a taxisokat és az újságírókat is. Nem kétlem, hogy nagy lesz a tiltakozás, ha újra előkerül a téma, de mindannyiunk közös érdeke, hogy e téren igazságos közteherviselés valósuljon meg, megtartva ennek az adózási formának az egyszerűségét és adminisztrációs kényelmét
– mondta, és hozzátette, megoldást jelenthet a bújtatott foglalkoztatás kategorikus tiltása, mert a rendelkezésre álló adatbázisokból pontosan tudható melyik az a kör, amely a jogszabályi kereteket kihasználva kikerüli a közteherviselést.
"Az árstop jelenlegi feltételei nem kőbe vésettek"
Az MKIK elnöke emellett beszélt az árstopról is, amellyel kapcsolatban elmondta: a többletköltség nem tűnik el, csupán más termékre rakódik rá. "Hogy meddig kell fenntartani a hatósági árstopot és ársapkát, nagyban függ az energia-beszerzési forrásoktól, a globális gazdasági és politikai helyzettől és a háború alakulásától. De az árstop jelenlegi feltételei nem kőbe vésettek, menet közben könnyen módosíthatóak. Ki lehet terjeszteni más termékekre, vagy éppen kivonni a körből egyiket, de emelni is lehet a hatósági árat. A kormánynak van mozgástere és széles eszközrendszere, amellyel élhet és vélhetőleg élni is fog" – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem tartaná ördögtől valónak, ha július elseje után "egy módosított, de a piacba beavatkozó kormányzati intézkedést jelentenének be".
Parragh László a legnagyobb bajnak az elszabadult inflációt tartja, aminek a megfékezése az összes gazdasági szereplőnek elemi érdeke. Szerinte a jegybank tévesen mérte fel az infláció kockázatát, mert az inflációs nyomás még legalább 2-3 évig velünk marad.
