Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
Sokáig nem lehetett tudni, hogy milyen területi különbségek vannak itthon az átoltottságban, nemrég azonban a Miniszterelnökség elküldte ezeket az adatokat a 444-nek, így kiderült, az emberek hány százaléka kapott vakcinát az egyes megyékben.
A G7 megvizsgálta a közzétett számokat, és arra jutottak, hogy megdöbbentő módon ott, ahol több fertőzött halt meg, kevesebben fogadták el a felkínált vakcinát. Az elemzés szerint ez arra utal, hogy
lényegében nem a pandémia környezetünkben tapasztalt következményei alapján döntünk az oltásról.
A cikk megjegyzi: nem tűnik reálisnak, hogy egyes térségekben azért több az elhunyt, mert kevesebben oltatták be magukat, mert mire az oltások széles körben elérhetővé váltak, már mindenhol rengetegen haltak meg. Az elemzés szerint ugyan ahol több megbetegedést azonosítottak, ott többen is kérték a vakcinát, de ezeknek az adatoknak az együttmozgása sem kiugróan erős.
Kapcsolatot találtak ellenben egy másik mutatóval:
azokban a megyékben, ahol magasabb az érettségizettek aránya, többen vették fel a vakcinát, és ez – az iskolázottság és az átoltottság közötti – összefüggés ráadásul kifejezetten erős.
Szintén összefüggés figyelhető meg a lakosság keresete és az oltottsági arány közötti is, ugyanakkor – mutat rá a G7 cikke – más jellemzők hatása is érvényesülhet közvetve, például az iskolázottságé.
Mint írták: legnagyobb arányban a budapestiek, illetve a dunántúliak vették fel a vakcinákat, miközben ezen térségekhez képest egyes keleti megyékben közel tíz százalékponttal alacsonyabb az oltottak aránya.
A cikk utal rá, hogy az oltási hajlandóságot nemzetközi tapasztalatok szerint is meghatározza az emberek képzettsége: a koronavírus elleni vakcinák felvétele például az Egyesült Államokban és Kanadában szintén gyakoribb a magasabban iskolázottak körében, egy viszonylag friss olaszországi felmérés pedig arra mutat rá, hogy a jobban képzett szülők a gyermekeiknek (is) nagyobb valószínűséggel adatják be az oltásokat.
(Indexfotó: MTI)
