Magyarországon a férfiak 38 százaléka nem éli meg a nyugdíjazást

Nem a tizenkilencedik, hanem a huszonegyedik század társadalmi folyamatai és tudományos ismeretei alapján kéne nyugdíjpolitikát csinálni

– nyilatkozta Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke a Népszavának.

Szerinte „az igény már fogalmazódik, de még nem alakult társadalmi, netán tudományos nyomássá, csak ötletek vannak”.

Nem átgondolt és a társadalmi igazságosságtól is messze van, amikor azt mondják, hogy a nyugdíjba vonulás időpontját a születéskor várható élettartam alapján kellene meghatározni… Rossznak tartom, hogy a legtöbb nyugdíjpolitikával foglalkozó szakember a demográfia oldaláról közelít a kérdéshez, hiszen egyrészt egy nyolcvan év múlva bekövetkező állapot alapján akarnak ma döntést hozni, másrészt minden korszerű közgazdász tudja, hogy a felosztható termékek vagy jövedelmek összessége nem a létszámtól függ, hanem a termelékenységtől, versenyképességtől, hatékonyságtól

– hangsúlyozta az egyesület elnöke.

Karácsony szerint hiba, hogy a rendszer ösztönzi, hogy a korhatárt elérők ne menjenek nyugdíjba, „miközben nyugaton már négynapos, 35 órás munkahétben gondolkodnak”.

Szerintem óriási tévedés, hogy a termelékenység, a hatékonyság hiányát a több dolgozóval és a több munkában töltött idővel akarja pótolni a magyar gazdaság

– tette hozzá.

Mindkettő azt jelzi, a nyugdíjba vonulók nagy része már nem teljes értékű munkaerő. Hová akarják még emelni a nyugdíjkorhatárt? Magyarországon roncsokat kap a nyugdíjrendszer

– emelte ki Karácsony Mihály.

Karácsony Mihály a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének visszaállítását sürgeti, hivatkozva arra, hogy Magyarországon a férfiak 38 százaléka nem éli meg a nyugdíjazást.

Karácsony elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg a fővárosban 179 ezer, Szabolcsban csupán 134 ezer a nyugdíjátlag.

Címlapfotó: MTI/Molnár Ádám