Megérkezett az idei első hó
Magyarországon a legolcsóbbak az Európai Unióban az alkoholos italok
– ez derült ki az Eurostat hétfőn nyilvánosságra hozott statisztikájából. Eszerint ha 100-nak vesszük az EU-átlag szeszárakat, akkor a magyar érték csupán 73. Bennünket Románia követ 74-es aránnyal és Bulgária 81-gyel. Ezzel szemben a sörök, borok és rövidek Finnországban a legdrágábbak, ahol majdnem az uniós átlag kétszeresét is elkérik az italokért: itt 193 az index, míg Írországban 181, Svédországban pedig 166.
"Nem tudom, hogy ebbe az átlagos számba beleszámolták-e, hogy ötven literig a pálinkafőzésnek nulla a jövedéki adóJA. Mindenhol egy normál, azaz elég magas kulccsal adóznak a szeszesitalok, de ennél nagyobb teher a jövedéki adó, hivatalos nevén a népegészségügyi termékadó (neta)" – fejtegeti Bod Péter Ákos közgazdász, volt jegybankelnök arra a kérdésünkre, hogyan lehet a magas áfakulcs mellett is ilyen alacsony az alkohol ára hazánkban.
A magyar adótartalom nekünk nagynak tűnik, de nemzetközi összevetésben láthatóan csekély
– summáz.
Felidézi, hogy korábban a magyar kormánynak korábban uniós kötelezettségszegési eljárása is volt a pálinkafőzéssel, illetve a gyógynövényes italokkal kapcsolatosan, mivel kivonták ezeket az adóköteles termékek alól, ezt később korrigálta is a magyar állam.
Alsópolcos kilátások
"Ezek még csak a hivatalos szeszesital-árak, itt nem beszéltünk még azokról a jövedéki adó nélkül forgalmazó kis csárdácskákról, ahol ennél még olcsóbban is hozzá lehet férni alkoholos italokhoz. Persze azok bizonytalan eredetűek, de ha egy átlag magyar alkoholistát megkérdezünk, hogy ha száz egység pénzből tud venni egy deci olyan alkoholt, ami látott gyümölcsöt, vagy két és fél deci olyat, ami bizonytalan eredetű, önre bízom a döntést, melyiket fogja inkább választani" – kommentálja a statisztikát az Azonnali megkeresésére Zacher Gábor toxikológus.
Hozzáteszi, a legolcsóbb termékek a hivatalos üzletekben sem a jó minőségűek közül kerülnek ki.
"Ha bemegy az ember egy hipermarketbe, az az alkohol, amiért mélyen le kell hajolni, az nem feltétlenül a minőségről szól. A jó minőségű alkohol szemmagasságban kezdődik." Szerinte azoknak, akik a legolcsóbb alkoholos termékeket veszik, általában rosszabbak a kilátásai: "Aki az alsó polcról választ, annak a jövőképe, az élete feltehetően kicsit rövidebb lesz."
A neta alapján térfogatszázalék alapján kell az áfa mellett jövedéki adót fizetni. Mint Bod Péter Ákos mondja:
Ez a 45 százalék feletti alkoholtartalmú italoknál egy literre 1100 forint. Ha valaki kétezer forint alatti röviditalt lát boltban, meg ne vegye, mert abban semmi más nincs, csak adó.
Megoldás-e a drágítás?
"Ahogyan a dohánytermékek ára is, ha megy fel, az némi visszatartó erővel bírhat, de nem az a megoldás, hogy a határ a csillagos ég és ami a csövön kifér, olyan sokba kerüljenek az alkoholos italok" – mondja Zacher Gábor, aki inkább az edukációban látná a megoldást: "Magyarország alkoholfogyasztás szempontjából vezető ország az Unióban, főleg a fiatalok szempontjából. Jóval inkább a megelőzésre, a felvilágosításra kellene a hangsúlyt helyezni. Ez nem azt jelenti, hogy éljen az absztinencia és soha senki ne igyon, hanem egyfajta keretrendszerre megtanítani az embereket alkoholfogyasztás terén." Úgy fogalmaz:
Nem az a cél, hogy bebasszak, mint egy disznó és okádjak, hanem jól érezzem magam.
"A családi büdzsék végesek, ezért ha drágább az alkohol, akkor kisebb lesz a fogyasztás. A jövedéki termékek terhét angolul sin taxes-nek, azaz vétekadóknak nevezik, az alkoholon van, dohányon, lóversenyen, máshol kivetik pornográf termékekre" – magyarázza Bod.
A magyar kormányzat attitűdje ebben a vonatkozásban megengedő. Ha valaki azzal érvel, hogy a magyarok nem bírnának többet elviselni, halkan megemlítem, hogy a románoknál és a bolgároknál is nagyobb az adóterhelés. Valahogy ők elviselik
– hangsúlyozza.
Hozzátéve: nem köztudomású, de ezek az összegek az egészségügyi alaphoz kerülnek, amely pénz jelentős részéből az alkoholizmus következményeit kezelik.
A közgazdász egyértelművé teszi, hogy nem tartja rendben lévőnek a jelenlegi adóterheket, az ötven litert mint elfogadott otthoni főzési mennyiséget pedig botrányosnak tartja – teszi hozzá. Kiemeli, hogy az uniós kötelezettség miatti áremelés az inflációs adatokat is rontani tudja, ezért a kormánynak az alkoholfogyasztók haragja mellett emiatt sem érdeke szorgalmazni azt.
Több lett az alkoholista a pandémia alatt
"Nem véletlen, hogy mondjuk a brit fiatalok is idejárnak egy jó kis hétvégére. 350-400 forintért kapnak egy korsó sört, Angliában egy fontért nem egy korsó sört nem kap az ember, de semmit. Ennek lehet egy ilyen fajta csábító hatása a külföldiekre vonatkozóan, hogy itt sokkal olcsóbban be lehet rúgni, ahogyan a járvány előtti időszakban tapasztaltuk. Izgatottan várjuk a csütörtöki meccset, nem tudom, hányan jönnek britek, hogy élvezzék az olcsó magyar sör, bor és pálinka előnyeit" – mondja Zacher Gábor.
Arra a kérdésünkre, hogy a magyarországi alkoholisták problémája mennyire jelentős, azt feleli: nálunk körülbelül 800 ezer alkoholbeteg él.
"Ha megnézzük, hogy az alkohol – akár szó szerint értendően is – hány családot vert szét az elmúlt években, mennyi szociális és egészségügyi problémát okozott, akkor egy elég jelentős költségvetési tétel jönne ki." Elmondása alapján Oroszország, Ukrajna és Belarusz például nagyobb fogyasztó nálunk: "Ezek közül az országok közül azt gondolom, egyik sem szerepel azon a bakancslistánkon, ahol nagyon szívesen élnénk."
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
