Itt olvashatja az Eger Advent 2024-es programját
Karácsony Gergely az önkormányzati választási kampányban, az általa bevezetni tervezett, ingatlanokat érintő helyi adónemet Tiborcz-adóként emlegette Orbán Viktor vejére utalva, emiatt aztán Tiborcz István azért indított személyiségi jogi pert indított ellene. Tavaly decemberben a Fővárosi Törvényszék elutasította Tiborcz keresetét, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban neki adott igazat.
Az MTI kedden a Perfect Partner Communication kommunikációs cég közleményére hivatkozva azt írta, a jogerős bírósági döntés indoklásában a bíróság kifejtette: Karácsony Gergely új adónemmel kapcsolatos névválasztását magyarázó közlései alapján egyértelmű, hogy a politikus választási esélyeinek javítása, azaz politikai haszonszerzés érdekében, a Tiborcz Istvánnal szembeni vélt negatív társadalmi értékítéletet kiaknázandó nevezte el az új adónemet éppen róla.
A közlemény szerint a személyiségi jogi per alapját "egy korábbi kúriai döntés képezte, melyben a bírák kimondták": annak ellenére, hogy Tiborcz István Magyarország miniszterelnökének veje, nem minősül közszereplőnek. A Fővárosi Ítélőtábla június 7-én kihirdetett jogerős ítélete szerint Budapest főpolgármestere jogsértést követett el, amikor Tiborcz István nevének jogosulatlan felhasználásával "Tiborcz-adóról" beszélt.
A bíróság eltiltotta a további jogsértésektől Karácsony Gergelyt, és kimondta, hogy nyilvános bocsánatkérő közlemény közzétételével kell megkövetnie Tiborcz Istvánt, a következő tartalommal:
A kampányom során a közösségi médiában több alkalommal is súlyosan megsértettem Tiborcz István névviseléshez fűződő jogát, amikor az általam bevezetni kívánt adónemet róla neveztem el. Mindezért elnézést kérek.
Ezen felül Karácsony Gergelynek minden megjelent jogsértő tartalmat törölnie kell, valamint 500 ezer forint kártérítést is meg kell fizetnie Tiborcz Istvánnak.
Tiborcz István üdvözölte az ítéletet és jelezte, hogy a sérelemdíjat, amit Karácsonynak fizetnie kell, a Bókay Gyermekklinikának akarja felajánlani. Karácsony viszont azt írta Facebook-oldalán, hogy továbbviszik az ügyet a Kúria elé, már készül is a beadványuk. A főpolgármester szerint egyébként Tiborcz István a másodfokú döntés szerint is közszereplő.
Posztjában Karácsony arról is írt, hogy a miniszterelnök "a veszélyhelyzeti szabályozást úgy alakította, hogy az a vejéről elnevezett adónem bevezetését megakadályozza, amint a törvényi szabályozás engedi beszedjük a közösbe a Tiborcz-adót az 500 milliónál értékesebb ingatlanok tulajdonosaitól".
A főpolgármester jogi képviselője, Schiffer András a Telexnek azt mondta:
a legfontosabb kérdésekben a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, egyedül egy pontban, a névjog kérdésében marasztalta el Karácsonyt.
Kiemelte: az első fokon született ítélet szerint továbbra is az áll, hogy Tiborcz közszereplő, hogy a nagy vagyonok, ingatlanok megadóztatása közügy, és egy önkormányzati választásban felmerülhet, és hogy van oksági kapcsolat Tiborcz István mint közszereplő és a közügy között, így okszerű volt belevonni a kampányba úgy is, hogy ő maga nem indult a választáson.
Ugyanakkor az Ítélőtábla másodfokon az Alkotmánybíróság gyakorlatával szemben – miszerint egy kiemelt közszereplőnek fokozott a tűrési kötelezettsége – a névjognál nem ezt a mércét alkalmazta, és az ítélet szerint teljes kontextusában vizsgálva, a kampányban használva a "Tiborcz-adó" elnevezés alkalmas volt arra, hogy Tiborcz büntetésre méltó emberként jelenjen meg – foglalta össze az ítéletet Schiffer.
Schiffer problémája az ítélettel, hogy miközben az Ítélőtábla fokozott tűrési kötelezettséget mond ki a közszereplő jó hírnevére vonatkozóan, addig ezt a névjog kérdésében nem alkalmazta. Holott az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a közszereplők esetében az úgynevezett személyiségvédelmi eszközök lehetőségei csökkennek (vagyis többet kell tűrniük). Mivel pedig ez alá tartozik mind a jó hírnév, a becsület, mind pedig többek között névjog is, Schiffer szerint tehát ezeket nem lehet külön elbírálással kezelni.
(Indexfotó: MTI)
