Megérkezett az idei első hó
Az első választó magyar fiatalok fele (53%) jelezte, hogy biztosan el fog menni április 3-án választani, további 14 százalékuk pedig azt mondta, valószínű, hogy el fog menni választani. Az IDEA Intézet több más adatot összevetve úgy kalkulál, hogy az első választók várható részvételi aktivitása valahol 40 százalék körül fog mozogni, ami
150.000 és 200.000 fő közötti új szavazót jelent.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 18–21 évesek együttesen ugyanis 399 051 főt tesznek ki. Az első szavazók részvételi elköteleződése magasabb a férfiak, a megyei jogú városokban élők és mindenekelőtt a magas iskolázottságú első választók körében. A magas iskolázottságú első választók például 60 százaléka ígérte biztosra a részvételét az április 3-i választásokon.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait két hullámban, 2022 február és március elején vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével egy lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül. A korosztály tagjaira célzott hirdetések véletlen időpontban jelentek meg, véletlen mintázatokat és felhívásokat tartalmaztak. Az adatfelvétel lezárulta után súlyozásra került sor, amelynek során a politikai aktivitás gyakoriságát kontrollálták, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító szokásos szociodemográfiai súlyozási eljárásokat. Az adatfelvétel a 18 éves életkorukat 2022. április 1-ig betöltő, de legfeljebb 22 éves és az előző, 2018-as választáson még nem szavazó fiatalok körében készült. A 670 fős minta hibahatára az alapmegoszlások tekintetében 4,1 százalék.
A mintába került első választók, mint írják, 17 százaléka szavazna április 3-án a Fidesz–KDNP-re, és
mintegy harmada (32%) az ellenzék egyesített listájára.
Az első választók a két, jelenleg parlamenten kívüli versengő pártot, a Mi Hazánk Mozgalmat és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) is beszavaznák a parlamentbe, azonban magas, 34 százalék az ismeretlen preferenciájúak (bizonytalanok, titkolózók és passzívok) aránya. Az külön érdekes, hogy a felmérés szerint 15 százalékot tesznek ki a listapreferenciájukat titkolók, akik együttesen akkorák, mint a két kisebb párt együttes támogatottsága. ŐK tehát, vonja le a tanulságot az IDEA, még okozhatnak meglepetést, mert a negyedük titkolja a listapreferenciáját, de biztosan ott lesz a választáson.
Ha csak azokat vizsgáljuk, akiknek van preferenciájuk, illetve van preferenciájuk és biztosan részt kívánnak venni a választáson, megállapítható, hogy ha az első szavazókon múlna, akkor az ellenzéknek gyakorlatilag kétharmados többsége lenne a parlamentben.
A Fidesz első szavazói ugyanis a kutatás szerint nem olyan elszántak,
nem olyan biztos a részvételük, mint az ellenzéké, illetve a Mi Hazánk Mozgalom támogatóié. Hasonló adatok láthatók az MKKP esetében is, ahol a biztos részvételi aktivitás nem növeli, hanem csökkenti a támogatottságot.
Az IDEA néhány egyéb érdekességre is felhívja a figyelmet, például, hogy a nők körében a Fidesz vezet, míg a férfiaknál erőteljesen az ellenzék. A budapesti első választók az átlagosnál jóval nagyobb arányban szavaznának a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra, illetve az ellenzékre. A kutatásból az is kiderült, hogy z első választók felének volt már stabilnak tekinthető preferenciája, 11 százalékuk döntött az előválasztás időszakában, 13 százalékuk a kampány hatására döntött, míg 22 százalék, azaz majd minden negyedik első választó az utolsó héten, sőt az utolsó napon fog dönteni, ami azt jelenti, hogy az utolsó napi mozgósításnak kifejezetten nagy jelentősége lesz az első választók szempontjából.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
