Megérkezett az idei első hó
Április elején írt alá egy megállapodást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Emberi erőforrások Minisztériuma (Emmi), ami szerint együttműködnek a Covid-19-járvány kapcsán keletkező adatok, tapasztalatok tudományos feldolgozásában, elemzésében, értékelésében és közreadásában. A megállapodás az ötödik hullám végén jött, amivel eléggé megkésettnek érződött a lépés. Európa más országaiban már a járvány kezdetén nekiláttak hasonló adatfeldolgozásoknak, itthon viszont csak a napi adatokat adták ki a hatóságok.
A 24.hu most viszont azt írja, hogy
fű alatt mégiscsak készültek fontos kutatások is az itthoni adatok felhasználásával.
A közleményből ugyanis kiderül, hogy az operatív törzs életre hívott egy Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoportot, ez kifejezetten a kutatás-elemzéssel fog foglalkozni. A titkolózás azonban folytatódik, egyelőre azt sem lehet tudni, hogy kik a tagjai a munkacsoportnak, sem azt, hogy miket fogalmaznak meg a munkaanyagaikban.
Az MTA és az Emmi azért kiadott egy összefoglalót arról, hogy milyen kutatásokat készített a magyar munkacsoport, ám ezek közül csak kettőt lehet megtalálni a szaklapokban. Az eredményekről viszont most csak egy-egy pár bekezdéses summázást adtak ki.
Az összegzésekből kiderül, hogy a vakcinákat itthon is vizsgálták, ám ezeknek az eredményeit nem adták közre, pedig segíthetett volna az oltásokba vetett bizalom megteremtésében. A 24.hu megkereste Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusát, aki elmondta, hogy
ezt a járványhullámok közepén kellett volna kommunikálni, az eredményekkel jó néhány embert meg lehetett volna győzni az oltások hatásosságáról."
A lap beszélt Ferenci Tamás biostatisztikussal, az Óbudai Egyetem docensével is, aki elmondta, hogy nem értik, miért kell ezekből a kutatásokból ekkora tiktot csinálni, és miért csak negyedévekkel az események után jelennek meg ezek, egy olyan helyzetben, ahol hetek is számítottak volna annak idején.
Az összefoglalók alapján érdekes és fontos eredményeket hallgattak el fű alatt, például születtek eredmények a hazai halálozási adatokról, illetve arról, hogy mennyire csökkentették a halálozásokat az oltások. Ezekből egyébként az is kiderül, hogy a magyar halálozási mutatók a visegrádi országokhoz képest nem rosszak, sőt Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is magasabbak a számok, mint itthon.
A kutatások arra is rámutattak, hogy a delta hullám során a két oltással rendelkezők csoportjában a halálozás esélye 83 százalékkal kisebb volt, mint az oltatlanok között. A harmadik oltás pedig 96 százalékra emelte a védettséget a legidősebb korosztályban. Ha ezeket az adatokat a hatóságok még a járványhullámok alatt közölték volna, a szakértők szerint hatalmas segítség lett volna.
(Via ugytudjuk.hu)
