Megérkezett az idei első hó
Csaknem hat évvel az országgyűlési képviselők egynegyede által benyújtott beadvány beérkezése után, az Alkotmábnybíróság most kimondta: sem az Alaptörvénybe, se nemzetközi szerződésbe nem ütközik a Paks II. atomerőmű-építésről szóló törvényben előírt 30 éves titkosítás. A testület a témával foglalkozó ötödik ülésén döntötte ezt el, de úgy, hogy egyszer több mint három, egyszer majdnem két évre félretette az ügyet – számolt be a HVG.
A lap felidézi: a 2015-ben elfogadott törvény az üzleti és műszaki, valamint a döntések megalapozását szolgáló adatokat minősítette titkossá. Később ezt úgy szűkítették, hogy ez akkor érvényes, ha a nyilvánosság nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene. később egy bírói ítélet elrendelte 11 környezetvédelmi hatástanulmány kiadását, de – mint a cikk megjegyzi – a lényegen ez sem változtat. Többek között a HVG is pert indított a szerződések megismerésére, amit 2019-ben meg is nyertek, de a közzétett megállapodásban számos résztt kitakartak, a mellékleteket pedig eleve nem adták ki.
Az ellenzéki képviselők azt kifogásolták, hogy a tilalom minden adatra vonatkozik, anélkül, hogy a korlátozás indokoltságának felülvizsgálatát meghatározott időközönként előírná, és így a bírósághoz fordulás joga formálissá válik, mert a bíróság nem bírálhatja felül az adatkezelő álláspontját. Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese aránytalan sérelemnek nevezte a nyilvánosság korlátozását. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság óvatos kritikával élt: szerintük a harmincéves korlátozási időszak nem zárja ki, hogy az adatkezelő saját döntése szerint közzétegyen olyan adatokat, amelyek nyilvánosságra hozatala nem sért nemzetbiztonsági érdeket, vagy szellemi alkotáshoz fűződő jogot.
Ezzel szemben Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter azt mondta, hogy mivel a beruházás az állam külső és belső biztonságát, valamint energiaellátásának garantálását rendkívül nagymértékben érinti, indokolt a nyilvánosság-korlátozása bizonyos adatok esetében.
Az Alkotmánybíróság most azt mondta ki, hogy az információszabadság kiemelt fontosságú alapjog, de nem korlátozhatatlan.
A határozatuk értelmében a magyar–orosz megállapodás alapján és a beruházás jellege miatt "felértékelődően védendő érdekek fényében igazolható, legitim célt szolgál" a törvényben szereplő nyilvánosság-korlátozás. Éppen ezért elfogadható akkor is, ha túlmegy az információszabadságról szóló törvényben megengedett korlátozáson.
Az alkotmánybírák többsége szerint a megtagadás jogszerűségét és indokait az adatkezelőnek bizonyítania kell, és a bíróság ezeket vizsgálja, ha hozzá fordulnak, vagyis nem igaz a képviselők ezzel ellentétes állítása. A 30 év pedig hosszú ugyan, de nem kötelező ilyen soká fenntartani a titkosítást, hiszen az "kizárólag akkor alkalmazható, ha ahhoz nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint az érintett adatok nyilvánosságához". Az Ab "a jogalkalmazást segítendő" alkotmányos követelményként kimondta azt is, hogy a 30 éves titkosítás az Orosz Kijelölt Szervezet (a Roszatom) és a Magyar Kijelölt Szervezet (az MVM Paks II. Zrt.) "alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők".
Két alkotmánybíró nem értett egyet ezzel a határozattal. Szerintüj "a beruházás léptéke és a vele járó felelősség a társadalom bizalmát igényli, és ez csak a lehetséges legnagyobb – a biztonsági szempontokat nem veszélyeztető – nyilvánosság biztosításával érhető el". Ők úgy vélik, elég lenne az esetleges nyilvánosságra nem hozható adatokat külön és egyenként titkosnak minősíteni.
