Megérkezett az idei első hó
Ahogy arról portálunk is beszámolt, egy friss törtvénymódosítás értelmében
a jövőben nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít valahol. A lakóhely egyfajta kapcsolattartási címmé degradálódik, az ottélés mellett csak egy vélelem szól majd. A Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital a változtatást úgy értékelte, hogy ez az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt.
A törvénymódosítást az ellenzék is kritizálta.
Nyilván szervezett választási csalásra készül a Fidesz
– kommentálta a hírt az összellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter az ATV-nek nyilatkozva. A kormányfőjelölt szerint most az a kérdés, hogy a kormánypárt ezzel az ellenzéket is arra akarja-e kényszeríteni, hogy a szavazók nagyszámú átköltöztetésével próbáljon versenyezni a "fideszes szervezett csalással". Márki-Zay azt mondta, most az ellenzéknek erre meg kell találnia a megfelelő választ, és figyelnie kell arra, hogy a Fidesz hova telepít nagyszámú szavazót és szükséges esetben fel kell venni a versenyt "a Fidesz legaljasabb eszközeivel is".
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pedig csütörtökön azt írta a Facebook-oldalán: a Fidesz nem csak a voksturizmust legalizálta, hanem egészen új lehetőségeket is teremtett a tömeges és egyszerűen kivitelezhető visszaélésre.
Ezentúl bárki bejelentkezhet ugyanis bárhova, akár a határon túlról is, akár ezren is egy lakásba, majd abban a körzetben szavazhat az egyéni jelöltre is. Hasonló csalás eddig is létezett (elég az ukrán határ mentén csodálatos módon gyarapodó falvakra gondolni), de eddig a határon túli állampolgároknak át kellett buszozniuk Magyarországra, hogy az adott településen/választókerületben szavazhassanak
– fogalmazott a politikus.
A közös listát állító ellenzéki pártok (a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd) és Márki-Zay Péter mozgalma, a Mindenki Magyarországa csütörtökön közleményt adott ki, amelyben bejelentették:
Alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy a testület vizsgálja felül a fiktív lakóhelyek létesítését legalizáló törvényt, és a kifogásolt rendelkezéseket semmisítse meg.
Azt írják,
a módosítás egyrészt azzal a veszéllyel jár, hogy a 2022. évi országgyűlési választáson tömegessé válik az a 2018-ban már megtapasztalt jelenség, miszerint egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat. Másrészt a törvénymódosítás annak is megnyitja az utat, hogy a jövő évi választást megelőzően országon belül a „billegő”, kétesélyes egyéni választókerületekbe jelentkezzenek át Magyarországon élő választópolgárok.
Az ellenzék szerint mindkét lehetőség megnyitja az utat egy-egy választókerület választási eredményének tudatos eltérítésére, azaz áttételesen a választás kimenetelének befolyásolására. Úgy látják, a kormánypártok "most ilyen jogi trükközéssel akarnak megágyazni annak, hogy választási csalással tarthassák meg a hatalmukat".
Amellett, hogy az Alkotmánybíróság elé viszik az ügyet, az ellenzék a Nemzeti Választási Irodához fordul és
követelik, hogy naponta tegyék közzé a valasztas.hu oldalon, hogy az adott napon egy-egy településen és egy-egy országgyűlési egyéni választókerületben hány választásra jogosult polgárnak van lakcíme.
Ez az ellenzéki pártok szerint azért fontos, hogy bárki számára folyamatosan nyomon követhető legyen: a természetes demográfiai és népességmozgási folyamatokból adódó mértéket meghaladóan, választási csalásra utalóan változik-e a választások előtt egy-egy település vagy választókerület választásra jogosult polgárainak a száma.
A voksturizmus legalizálásnak vádjára már a kormány is reagált. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt írta az ATV Híradójának:
A törvénymódosításnak a választójoghoz semmi köze, a választási jogszabályok nem módosultak. Magyarországon ma közel kétmillió ember nem az állandó lakcíme szerinti lakhelyen él, mert például lakást bérel vagy a szüleihez van bejelentve. Őket mentesíti a törvény a büntetés alól.
(Indexfotó: pexels.com)
