Megérkezett az idei első hó
Mircea Geoană, a NATO-főtitkár-helyettese a hét végén kijelentette, hogy az ukrajnai orosz invázióval összefüggésben az észak-atlanti szövetség már nem kötődik Moszkvával szembeni azon régi kötelezettségvállalásához, miszerint nem telepít erőket Kelet-Európába – írja az AFP.
A NATO–Oroszország kapcsolatokról szóló, 25 éve aláírt alapító okirat egyebek mellett olyan intézkedéseket írt elő, amelyek „megakadályozzák a hagyományos haderő magas fokú koncentrációját" Közép- és Kelet-Európában.
De azzal, hogy megtámadta Ukrajnát és megszakította a párbeszédet a Szövetséggel, Oroszország egyedül „érvénytelenítette ennek az alapító okiratnak a tartalmát"
– mondta Mircea Geoană az AFP-nek Vilniuszban adott interjújában.
Az oroszok „akkor elkötelezték magukat, hogy nem támadják meg szomszédaikat, amit most megtettek és azt is vállalták, hogy rendszeres konzultációkat folytatnak a NATO-val, amit nem csinálnak – mondta Mircea Geoană.
Az alapító okirat „egyszerűen Oroszország miatt nem érvényes többé” – mondta.
A NATO főtitkár-helyettese szerint a szövetségnek „nincs megkötése” abban, hogy „robusztus pozícióval rendelkezzen a keleti szárnyon".
2017-ben a NATO többnemzetiségű csapatokat telepített a balti országokba és Lengyelországba Oroszország elrettentésére, majd erősítést küldött a február végi orosz ukrajnai invázió után.
A balti országok most még nagyobb NATO-jelenlétet szeretnének, és különösen sürgetik a kisebb taktikai csoportok helyett dandárok odavitelét is.
A NATO védelmi miniszterei június közepén találkoznak, hogy megvitassák a kérdést, a szövetség vezetői pedig várhatóan még abban a hónapban a madridi csúcson hagyják jóvá a döntést.
(Ezt a cikket az Azonnali szállította.)
