Megérkezett az idei első hó
A magyarok közel kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon, 61 százalékuk szerint pedig a kormány nem bánna megbízható módon a helyreállítási alap forrásaival. Ez derül ki abból a Flash Eurobarometer-felmérésből, amit péntek reggel publikált az Európai Parlament, írja a Telex.
Mint minden évben, úgy idén szeptemberben is évértékelő beszédet mond majd az Európai Parlament őszi nyitóülésén az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen. Ennek alkalmából több témakörben, így például a koronavírus-járvány kezeléséről és az oltások szükségességéről is megkérdezték az uniós polgárokat az Ipsos reprezentatív felmérésében. Az augusztus végi telefonos és online interjúkat az Európai Parlament megbízásából végezték el a 15 év feletti európai polgárok körében minden uniós tagállamból.
A felmérés szerint az uniós polgárok nagy többsége, 81 százalék egyetért azzal, hogy csak olyan országok kaphassanak uniós forrást, ahol betartják a jogállamiságot és a demokratikus elveket.
Ezt az értéket itthon valamivel alacsonyabbra mérték, de így is a magyarok több mint háromnegyede (77 százalék) egyetértett a kijelentéssel. A kutatás alapján minden korcsoportban, iskolázottságtól függetlenül magas a többsége azoknak, akik jogállamisági kritériumhoz kötnék a kifizetéseket.
A cikk szerint az Uniós átlagban a megkérdezettek közel kétharmada (60 százalék) egyetértett azzal, hogy a helyreállítási alap támogatásai kiutat jelenthetnek a koronavírus-járvány okozta válságból, és hogy a pénzügyi csomag forrásai segíthetnek felkészíteni a tagállamokat a jövő kihívásaira. Ebben a kérdésben a magyarok pozitívabban látják a mentőcsomag megítélését a 27-ek átlagánál: itthon 64 százalék látja úgy, hogy a helyreállítási alap Magyarország hasznára válik.
Igaz, a magyarok bizalma a kormányban igen alacsony: a felmérés szerint csak 28 százalékunk bízik abban, hogy a magyar kormány megbízhatóan fog bánni a helyreállítási alap forrásaival, 61 százalékuk viszont nem hisz ebben.
Ennél már csak Szlovákiában (25 százalék) és Szlovéniában (24 százalék) alacsonyabb a kormányba vetett bizalom. Az viszont uniós szinten is elmondható, hogy az európaiak megosztottak a kérdésben: 44 százalék megbízik a nemzeti kormányban a forrásokkal való gazdálkodás kapcsán, 41 százalékuk viszont nem.
A magyarok 81 százaléka szerint továbbá be kell vonni az önkormányzatokat és a civil szereplőket is a felhasználási tervek kidolgozásába.
Míg a koronavírus-járvány harmadik hullámának lecsengése után a legtöbben a közegészségügyet jelölték meg a legfontosabb kezelendő témaként, most a klímaváltozást tartják az európaiak olyan prioritásnak, amivel foglalkoznia kellene az Európai Parlamentnek.
