Megérkezett az idei első hó
Rendszeresen jönnek a jobbnál-jobban hangzó, központi számok arról, hogy mennyi a magyar átlagkereset. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) március végén közölt adatokat, ekkor azt írták: a bruttó átlagkereset már 400 ezer felett járt volt januárban, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint.
A közfoglalkoztatottak, a részmunkaidőben foglalkoztatottak és a legkisebb vállalkozásoknál dolgozók bére nélkül számolt összeg azonban nem fedi a valóságot, valamiért mégis ezt a változatot közli mindig a KSH. Most azonban a Népszava kiszúrta, hogy közzétették két évre visszamenőleg közzétette a havi mediánbér-adatokat.
Az eddig figyelmen kívül hagyott, de most végre számításba vett kisebb cégeknél dolgozók ugyanis valóban kevesebbet keresnek, mint a nagyobb vállalatok alkalmazottai, így több mint 10 ezer forinttal lejjebb húzzák az átlagot. Az alkalmazottak fele pedig valójában legfeljebb csak a háromnegyedét keresi meg a ma már 400 ezer forint fölött járó hivatalos átlagbérnek, így annál több tízezerrel forinttal is kevesebbet visz haza. Ez az elmúlt években nem is nagyon változott.
Arra már a Telex.hu hívja fel a figyelmet, hogy „a februári közlésből kiderült, hogy a bruttó mediánkereset 2020-ra az összes gazdasági ágat átlagolva 320 582 forint volt (a teljes egész állásban alkalmazott dolgozói körben, tehát az 5 főnél kisebb cégeknél is), ami nagyjából 213 forintos nettó mediánbért jelenthet a valóságban. Tehát tavaly a dolgozók fele ennél az összegnél kevesebből, az átlagbér kevesebb mint 80 százalékából élt egy hónapban”.
A most nyilvánossá vált havi adatokból részletesebb képet kapni a fizetések alakulásáról. A táblázat szerint idén januárban bruttó 407 ezer forint volt a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete (ha a közfoglalkoztatottakat nem számoljuk), míg a mediánbér bruttó 325 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak felének bruttó fizetése valójában minimum 82 ezer forinttal kevesebb, mint a hivatalos átlagbér.
