Megérkezett az idei első hó
Noha az ország az április 3-i választást követően újra narancssárgába borult a Fidesz akkorát győzött, hogy még a Holdról is látszott, Budapest mellett akadt jó néhány vidéki település, ahol ellenzéki győzelem született. Az összefogás összesen több mint ötven vidéki településen szerzett többséget, és ezek közül csak kettő nagyváros: Szeged és Pécs.
A 444 cikke szerint az ellenzék a Zala megyei Hernyéken aratta a legnagyobb arányú győzelmet, ahol az ellenzék közös jelöltje, a DK-s Csidei Irén 60 százalékot kapott, a falu 40 szavazójából 24 rá adta le a voksát. De volt még 15 további település az országban, ahol az ellenzéki jelölt legalább 50 százalékot tudott elérni. Tiszaújvárosban például közel 70 százalékos részvételi arány mellett az összellenzéki Jézsó Gábor az érvényes szavazatok csaknem 58 százalékát szerezte meg.
Kiemelkedő ellenzéki győzelem született a Heves megyei 2-es számú választókerülethez tartozó Parádsasváron is, a kb. 350 fős településen 54 százalékot kapott az ellenzéki összefogás jelöltje, Dudás Róbert, míg a kormánypárt hajszál híján 40-et. A menekülthelyzetben vastagon érintett Záhony mellett ide is ellátogatott nemrég a Népszava újságírója, Doros Judit, aki az ellenzéki győzelem okait kutatta a Mátra északi oldalán fekvő zsákfaluban.
"A Fidesz nem szereti a falut, de a falu se szereti a Fideszt" – magyarázza egy almafákat metsző férfi a cikkben a lap munkatársának. A parádsasváriak szerint az elmúlt tizenkét év alatt szinte semmilyen közösségi támogatás nem érkezett a faluba, az itt élők azt is sérelmezik, hogy a kormány még akkor sem segített, amikor az önkormányzatnak napi túlélési gondjai voltak. A faluban élők büszkék arra, hogy a polgármesterük, Holló Henrik, nem egy smúzolós figura, mint mondják, emelt fővel viselik a kirekesztettséget.
Egy kezemen meg tudom számolni, hány fideszes család van a faluban: három. Az egyikük szerepelt is a kormánypárti képviselő propagandakiadványában, nem véletlenül, hisz rengeteg pénzt nyert el panzióépítésre
– mondja a cikkben egy helyi férfi, aki szerint a 2005-ben bezárt, de előtte egy ideig Oszter Sándor kezében is lévő üveggyár miatt a falu mindig is balosnak számított. Mikor az ipar becsődölt, sok helyinek másik megélhetési formát keresnie: mivel a korábbi jó fizetésekből több nagy ház is épült, ezeket panzióként, falusi szálláshelyként kezdték el hasznosítani. Így lett "celebek és NER-közeli vállalkozók kedvelt elvonulóhelye" Parádsasvár.
A Népszava cikke azt állítja: a korábban inkább a szocialista jelöltre szavazó parádsasváriak egy része időközben Jobbik-szimpatizáns lett, az ellenzék győzelme a faluban pedig annak köszönhető, hogy ez a két tábor összeadta az erejét. Az áprilisi választási eredményt egy másik helybeli röviden csak ennyivel igyekezett indokolni:
Egyszerű a magyarázat, itt mindenki utálja a Fideszt.
Heves megyén belül Parádsasvár mellett Mátraballa, valamint Gyöngyös hozott még össze ellenzéki győzelmet – és ezeket is a Heves 2-es körzetben találjuk. Dudás Róbert a szintén a Mátra északi oldalán fekvő faluban 77,5 százalékos részvétel mellett a szavazatok 49,8 százalékát szerezte meg, míg a megye második legnagyobb városában (szintén magas, 70 százalék feletti részvételi arány mellett) 46 százalék jött neki össze.
Arról, hogy melyek voltak Heves megye legfideszesebb települései, ebben a cikkünkben számoltunk be részletesebben.
