Megérkezett az idei első hó
Az Egri Ügyek is megosztotta annak a fotósorozatnak a képeit, amely azt mutatta be, hogyan szárad ki egy erdei patak a Bükkben. A fényképeket közzétevő Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület arról számolt be, hogy július elejére a nagyobb patakok kivételével szinte az összes kis és közepes vízfolyás kiszáradt a Bükk erdeiben, csak a legnagyobb vízfolyásokban maradt hozzáférhető víz az ott élő állatok számára.
A héten a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága már arról írt, hogy az elmúlt időszakban jelentkező extrém vízhiány őket is új kihívások elé állítja. Közleményük szerint a Bükkben komoly vízhozamú patakok, és más jelentős vizes élőhelyek is teljesen kiszáradtak, a kisebb pocsolyákról, apró vízfoltokról nem is beszélve. Ezt a vizekhez kötődő élővilág erősen megsínyli, és hosszú távon egyre nehezebb lesz megoldani védelmüket – tették hozzá.
A nemzeti park azt is közölte, hogy azt tapasztalták: amellett, hogy az aszály komoly gondokat okozott, az emberek is tovább rontanak a helyzeten. Mint írták,
többször is helyszíneltek olyan patakokat a közelmúltban, ahol a szárazság mellett az illegális vízkivétel is nagyban hozzájárult a vízfolyások eltűnéséhez.
Ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a természetes vizekből való kerti és szántóföldi locsolás engedélyköteles tevékenység, ráadásul ezek a vízkivételek nemcsak vízjogi engedélyezési problémákat vetnek fel, hanem védett állatfajokat is veszélyeztetnek.
Példáként leírják, hogy nemrégiben – valószínűleg részben az illegális vízkivétel miatt – teljesen kiszáradt a pásztói Kövicses-patak is. A mederben visszamaradó kisebb vízfoltok ökológiai csapdaként működtek a halak számára, ezekben gyűltek össze végső lehetőségként. A nemzeti park őrszolgálatát is riasztották egy ilyen kis pocsolyához, melyben sajnos már nagy mennyiségű hal pusztult el, köztük több, védett fenékjáró küllőt is találtunk. A még életben lévő halakat sikeresen kimentettük, és áthelyeztük egy másik vízfolyásba.
Kérjük a tisztelt lakosságot, hogy felelősségteljesen végezze a locsolást, ne a természetes vizekből vegye ki a vizet! Alkalmazzunk olyan módszereket, melyekkel nem veszélyeztetjük a körülöttünk élő élővilágot, a csapadékvíz összegyűjtése a tetőkről például nagyszerű alternatívát jelent"
– írták.
Nagyobb volumenű problémák
A nemzeti park szerint a jelentkező vízhiány, a patakok kiszáradása nagyobb volumenű problémákra is felhívja figyelmünket. Gondok vannak a vízgyűjtőterületeken is: a végvágott erdőterületeken például villámszerűen rohan le a lehulló csapadék, és ugyanez a helyzet a nagy lejtőszöggel bíró szántóföldeken. Ezek a vizek ilyenkor sokkal kevésbé tudnak hasznosulni, gyorsan lecsorognak a területről. A folyamatos erdőborítás biztosítása, a meredek oldalak gyepként történő hasznosítása például már nagy előrelépést jelentene – hangsúlyozzák.
A nemzeti park közleménye kiemelte, hogy a klímaváltozás okozta problémák kezeléséhez komoly együttműködés szükséges. "Nemcsak a gazdálkodóknak, vagy nagyobb szervezeteknek van ebben fontos szerepe, de a lakosság felelős viselkedése, és az általuk képviselt társadalmi norma is rendkívül sokat számít! Bízunk benne, hogy a közeljövőben sikerül gyökeres változásokat kieszközölni e súlyos problémák megoldására" – zárták a közleményt.
A heol.hu közben vasárnap reggel írról írt, hogy teljesen kiszáradt Lőrinciben a Magyar Madártani Egyesület kezelésében lévő Selypi ülepítő tó is, amely nemrég még megannyi vadon élő életformának adott otthont és táplálékot.
