Megérkezett az idei első hó
A feudális jellegű rendszerekhez hasonlóan, a bérlőknek a kormányzó elithez való viszonya Heves megyében is döntő szerepet játszhatott az árverésre bocsátott földek kiosztásában – állítja Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori államtitkára a földprogramot vizsgáló legújabb elemzésében, amelyet az Átlátszó szemlézett.
Ángyán József 2016 áprilisa óta eddig 15 tanulmányban hozta nyilvánosságra a “Földet a gazdáknak!” elnevezésű program kapcsán kapcsán általa talált visszásságokat. Elemzéseiben az árveréses földértékesítési eljárások hátterét és tényeit elemezve tárja fel megyénként, hogy kik jártak jól a közös földek privatizálásával.
A 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, és 2016 őszén törvénnyel lezárt földprivatizáció során a szakember szerint a félrevezető kormányzati propagandával szemben elsősorban nem a helyi gazdákhoz, hanem jó kapcsolatokkal rendelkező tehetős vállalkozókhoz került a földterületek nagy többsége.
Mindeddig nem hozták hozzáférhető és áttekinthető módon nyilvánosságra az adásvételi szerződéseket, de még csak azok összegzett listáját sem, így jelenleg csak a hivatalosan közzétett árverési eredmények elemezhetők. Ráadásul miközben a hivatalosan közzétett kormányzati adatok szerint a program árveréses földértékesítések során mintegy 9 ezer darab birtoktest talált gazdára, a miniszter azt nyilatkozta, hogy a program eredményeként 30 ezer földműves szerzett átlagosan 2-2 darab birtoktestet (amihez 60 ezer db birtoktestet kellett volna elárverezni). Az Ángyán József által eddig elemzett 15 megye, az elárverezett terület közel 92 százaléknak adatai alapján a nyertesek tényleges száma csupán 3.484 fő.
Ángyán számításai szerint Heves megyében a meghirdetett 6971 hektár állami földterületből 4502 hektárt értékesítettek. Az elkelt megyei földterület 167 nyertes árverezőhöz került, de a földek közel 53 százalékát nem a kormánypropagandában szereplő "kis-, és közepes családi gazdaságok", hanem 9 nagy – 100 hektárnál nagyobb területre nyertes árajánlatot tett – érdekeltség szerezte meg (21 nyertes árverező tagja nevén). A nyertes érdekeltségek közel 70 százaléka (a 20 hektár alatti területet szerző 96 érdekeltség) csupán a területek kevesebb mint 20 százalékához, alig 860 hektárhoz jutott. – írja az atlatszo.hu.
Az általános tendencia, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét más településen élő, tőkeerős árverezők szerzik meg: Heves megyében is 80 százalék került hozzájuk.
Ángyán arra is rámutat, hogy az úgynevezett "helybeliek" között pedig vannak olyan cégtulajdonosok is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy "szerzőképes helyi földművessé", hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik. A nem helybeli nyertesek között pedig voltak a kormányhatározatban rögzített 20 kilométernél is messzebb lakók.
A szakember kifogásolja, hogy 4.500 hektár elkelt Heves megyei terület közel 85 százaléka, mintegy 3.800 hektár licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 340 hektár (8%) pedig azt kevesebb, mint 10 %-kal meghaladó áron, ráadásul az európai földárak töredékéért került a sikeres árverezőkhöz. Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint 50%-kal meghaladta a kikiáltási árat – a területek kevesebb, mint 3%-ának árverésén alakult csupán ki. Összességében, az elárverezett megyei terület egészére nézve a nyertes árajánlat csupán 3,4%-kal haladta meg a kikiáltási árat.
A volt államtitkár szerint a látszólagos érdektelenség annak is tulajdonítható, hogy a területek több mint felét olyan nagy méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár 150 millió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. Másrészt úgy véli, az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok nem vették a bátorságot, hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra így nem is licitáló "nagyurak" ellenében próbáljanak földhöz jutni.
A Heves megyei földosztásokat részletező tanulmányból kiderül: sok esetben a nyertes „földművesek” tevékenységi köre is távol esik a mezőgazdaságtól. Találunk közöttük milliárdos nagyvállalkozókat éppen úgy, mint nem mezőgazdasági foglalkozásúakat vagy végzettségűeket: jogászt, bankárt, biztosítóst, marketinges, piackutató, életciklus elemző közgazdászt, szállodai menedzsert, vendéglátós szállodatulajdonost, építési, építőanyag-gyártót, -forgalmazót, közúti áruszállítót, nemzetközi szállítmányozót, fitnesz/testépítő gépeket, berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozókat, sőt bányamérnököt, fitneszedzőt, vagy éppen általános iskolai művésztanárt.
Akad köztük jónéhány politika-közeli szereplő, polgármester, alpolgármester és számos önkormányzati képviselő is. Vannak persze ebben a megyében is szép számmal olyan nyertes árverezők, akiknek a tevékenysége a nyilvános adatbázisokból egyértelműen nem azonosítható, és esetleges stróman-szerepük gyanúja is felmerülhet.
(Indexkép: Czeglédi Zsolt / MTI)