Megérkezett az idei első hó
Az elmúlt időszakban sok szó esett a Gárdonyi Géza Színház jövőjéről és a társaság működési formájáról. A tervek szerint a jövő évtől kezdve nonprofit társaság működtetné Eger teátrumát, amely formára az országban több példát találhatunk, köztük a Miskolci Nemzeti Színházat vagy éppen a budapesti Vígszínházat is.
Az átalakításról szóló előterjesztést Mirkóczki Zita önkormányzati képviselő, az Egységben a Városért Egyesület elnöke nyújtotta be az egri közgyűlésen, amelyet heves vita fogadott. Többen kifogásolták az intézkedést, azonban az előterjesztés önmagában még nem a konkrét átalakításról szólt, hanem az erre vonatkozó folyamatok elindításáról. Szeptemberben az is kiderül, ki lesz az új színházigazgató, aki jövő februártól állhat majd az egri teátrum élére.
Mirkóczki Zitával az egri színházról és jövőjéről beszélgettünk.
- Jövőre gazdasági társaság működteti majd az egri színházat. Miért lesz ez jó nekünk?
- Az elmúlt 10 évben az országban nagyon sok intézmény alakult át nonprofit társasággá. Én úgy látom, hogy a Gárdonyi Géza Színháznál is elérkezett az idő, hogy ezt megtegyük, főleg azért, mert a közalkalmazotti jogviszony kivezetésre kerül az ősz folyamán. Emellett megnyílhat a lehetőség arra, hogy egy kedvezőbb, belső szabadsággal rendelkező gazdálkodás folyhasson, de ugyanúgy szigorú ellenőrzések mellett. Fontos, hogy a művészi munkát is sokkal jobban szolgálná ez az átalakítás.
- Akkor most két vezetője lesz a színháznak, egyik a gazdasági társaság vezetője, a másik az igazgató?
- Lesz egy ügyvezető, aki a színházigazgató egyben, erre írtuk ki a pályázatot július végén. A jelölteknek meg kell felelniük a benne megfogalmazott törvényeknek és előírásoknak. Gazdasági vezető pedig mindenképpen kell, aki a munkaügyi folyamatokat végzi. Eleinte nem árt a kettős ügyvezetés, de amint a stabilizáció, az átalakítás teljesen végbement, áttérhetünk az egyszemélyes felelősségre. Az elmúlt időszakban sokakkal beszélgettem – intézményvezetőkkel, színházigazgatókkal és olyan önkormányzati vezetőkkel, akik ezt a folyamatot már végig járták –, a társaságokban dolgozó igazgatók pedig kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy a nonprofit jelleg sokat segítette a munkájukat, az önkormányzatok pedig soha nem térnének már vissza az intézményi formára. Az a tapasztalat, hogy sokkal praktikusabb megoldásokat nyújt ez a forma, illetve a mai korban elengedhetetlen. Budapesten például az elmúlt évtizedben mindegyik színház ebbe a társasági formába váltott.
- Az önkormányzat Városimázs Bizottsága 3-1 arányban szavazta Önt és Berecz Mátyás társadalmi megbízatású alpolgármestert a színházigazgatói pályázat szakmai bizottságába. Mit jelent ez?
- A szakmai bizottság kilenc főből áll majd az erre vonatokozó törvények alapján. Ebbe a bizottságba négy főt delegálnak az előadó-művészeti szervezetek, egy főt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, kettő főt a színház szakszervezete, kettő főt pedig az önkormányzat. Bár a közgyűlésen a mi delegánciónkat még el kell fogadtatni, természetesen az a cél, hogy a mi képviseletünkkel erősítsük Eger érdekeit és a város kultúráját. Mindenképpen együttműködésre van szükség, bízom abban, hogy ez a bizottság felismeri, hogy mire van szüksége a városnak, és ennek semmi köze nem lesz a politikához.
- A színháznak is lesz felügyelőbizottsága?
- A nonprofit társaságnak lesz felügyelő bizottsága, ami úgy néz ki, hogy három főt delegálhat a minisztérium és kettő főt az önkormányzat. Alapvetően örülök, hogy átláthatóvá válik a működés. Kvázi egy ellenzéki vezetésű városban a minisztérium és az önkormányzat igenis megvizsgálhatja, hogyan működik a társaság, és mivel a szigorú szabályok kötik a működését, nem lesznek sötét foltok. A nonprofit cég ugyanúgy ÁFA-köteles, de nem fizet társasági adót. Ez azért fontos, hogy ha nyereséget termel a társaság, nem fordíthatja másra az összeget, csak a színházra és a feladatainak ellátására. Nem veheti senki a nyereséget osztalékként. Ez ösztönző lehet a jövőben, hiszen a pénz visszaforgatható a produkciókba, ezáltal a minőség növelésére.
- Hogyan képzeli a színház jövőjét?
- Szerintem itt az idő, hogy megmutassuk: nem csak egyféle színházat tudunk csinálni. Magánemberként egy nyitottabb színházra vágyok, ahol a színház maga egy kulturális olvasztótégely, ahol nem csak a nézők mennek a színházba, hanem a színház megy a nézőkhöz. A városban számtalan olyan hely van, ahol az egri színháznak és színészeinek szerepe lehetne, természetesen együttműködve más városi intézményekkel.
- Sokan úgy látják, hogy nem csak ezzel van probléma.
- Természetesen az alapoknál kell kezdenünk. A városmarketing is átalakításra szorul a járvány után, a turizmussal, mint zászlóshajóval is erőteljesebben foglalkoznunk kell. Meg kell találnunk ezeknek a fontos városi szereplőknek a helyét a város arculatának felépítésben úgy, hogy együtt és külön is jól működjenek. Ez egy sok szereplős és több tárgyalást igénylő szakmai folyamat. A központosított formát se ellenzem, a KULTURMA alapötlete is jó volt, a céljait viszont nem érte el. Egységes marketingre és egységes arculatra rendkívül szükségünk van, ahogy erős szinergiára is az intézmények között. Ráadásul együtt kell működnünk más, nem városi rendezvényekkel is. Megelőzném a pletykákat, hogy ebben nem akarok egyedül dönteni és nem is akarom kisajátítani ezeket a területeket, itt lesz a legnagyobb szükségünk olyan kulturális és turisztikai szereplőkre, akik értenek a szakmájukhoz, és Egerért akarnak dolgozni és alkotni.
Mi legyen a Gárdonyi Géza Színház sorsa? Gazdasági társaság vagy közintézmény?
Parázs vita alakult ki az egri közgyűlésben arról, hogy milyen formában működtessék tovább az intézményt. Az Egri Ügyek korábban megírta, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház működése jövőre változik, illetve Blaskó Balázs igazgató mandátuma is lejár az évben, ezért az egri önkormányzat pályázatot hirdet a színház vezetői posztjára.
