Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
Le mernénk fogadni, hogy Eger Város Gazdasági Programját a hivatali dolgozókon, az aktuális városvezetésen, önkormányzati képviselőkön túl maximum 50 ember olvashatta valaha végig a városban. Nem is könnyű olvasmány, az előző városvezetés idején készült el egy 2015-től 2020-ig tartó ötletfolyam. Ötletfolyamnak érdemes nevezni, mert igazából ez a program nem kötelezi semmire a várost, így azzal a politikai célzattal is készül egy ilyen dokumentum, hogy amit csak lehet, fényezzen benne az illetékes vezető és köre. Így történt ez a Habis Lászlóék által összeállított dokumentumban is: egy kis kormánypropaganda, néhány tucat lózung – és ezekbe csomagoltak tényeket, terveket illetve olyan fejlesztéseket, amelyekről lehetett tudni, hogy megvalósulnak, illetve olyanokat is, amelyek már a legépelésükkor lehetetlennek tűntek, de legalább növelték a karakterszámot.
Hogy Habisék gazdasági programja jó-e vagy rossz az önkormányzatiság nem mindig kellően szakmai tükrében, azt most mi nem tudjuk, nem is akarjuk megmondani. Mindenesetre elkészült, valamennyire komplex dokumentumnak tűnik. Pont. Egyszer nem hallottunk egy olyan sajtótájékoztatót, felszólalást, amely során bárki számon is kérte volna bármelyik vállalását a programcsomagnak. Szóval: valakinek biztos nagyon jó, hogy volt, de tényleg kábé ennyi.
Most hirtelen össze kellett rakni a következő öt évre szóló, így a 2020-tól 2025-ig tartó időszakot felölelő gazdasági programot az új városvezetésnek. Ezt a programot fogja csütörtökön tárgyalni Eger közgyűlése. Elöljáróban csak annyit, hogy lesz is miről beszélni majd a grémiumnak, ha addig nem veszik le a napirendi pontok közül a témát.
Kontrollcé, kontrollvé
A több mint 100 oldalas gazdasági program minden sorát nem olvastuk végig, de így is feltűnt néhány érdekes részlet. A leglényegesebb: a szöveg jelentős része nem más, mint az előző, tehát a 2015-ös és 2020-as közötti időszakra írt szöveg totális átmásolása.
Már a dokumentum elején gondolhatja az érdeklődő, hogy lesz itt hasonlóság bőven: a fedlap teljesen ugyanaz, de ami ennél érdekesebb, már a tartalomjegyzék szinte szóról-szóra megegyezik. Csak egy megjegyzés ide: 2020-ban talán nem érdemes már a tartalomjegyzékben jelezni, hogy a belvárosi rehabilitáció befejezése az egyik kiemelt cél lenne.
Néhány oldalt csak a szemléltetés végett egymás mellé tettünk, íme:
Ha tovább megyünk, és összehasonlítjuk a mostani gazdasági programot az előzővel, látható, hogy hosszú fejezetek egyeznek meg. Amit még lehetne annak is a számlájára írni, hogy az előző egy szuper terv (nem az!), azt szívesen használja a mostani városvezetés. De nézzünk egy példát, hogy a vakon másolás miért nem mindig jó ötlet! Habis Lászlóék külön pontot szenteltek az egri Uránia Mozi épületének, a célok között írták: „Az Uránia mozi épületének kulturális célú funkcióbővítő rekonstrukciója”. Majd röviden kifejtették: „Döntés-előkészítő építészeti-műszaki tanulmány készítése az Uránia mozi épületegyüttesének helyreállítására, felújítására, hasznosítására. A működtetés 21. századi feltételrendszerének kidolgozása és optimalizálása: kulturális örökség hiteles, élményszerű bemutatása; új funkciók a filmszínházi funkció megtartása mellett”.
Mint ismert, ez a cél nem teljesen valósult meg, kicsit más fazont kapott az Uránia Mozi, épp nemrég írtunk erről bőven. De ha hinnénk a mostani tervnek, akkor azt gondolhatnánk, megint szeretnék átépíteni a mozit. Mutatjuk, hogy az új városvezetés mit is szeretne a mozival, legalábbis papíron:
„Döntés-előkészítő építészeti-műszaki tanulmány készítése az Uránia mozi épületegyüttesének helyreállítására, felújítására, hasznosítására. A működtetés 21. századi feltételrendszerének kidolgozása és optimalizálása: kulturális örökség hiteles, élményszerű bemutatása; új funkciók a filmszínházi funkció megtartása mellett”.
Igen, teljes az azonosság. Ilyenből tucatszámra szerepel az elvileg a 2020-as időszak utánra tervezett fejlesztések között, amelyet olvasva nem nagyon lehet másra gondolni, hogy a „kopipészt” egy kicsit megcsúszott, az ezért felelős nem olvasta igazán át, vagy nem értékelte, hogy mit is másol honnan és hová.
Újra felújítják a Sas utat, ismét megépítik az M25-öst?
Nehezen lehet magyarázni azt is, hogy a 2020-2025-ös gazdasági programban az új városvezetés miért ígéri meg, hogy:
– fejlesztik a Sas utat,
– fejlesztik a Sas út és a Kistályai úti csomópontot,
– megújítják az Eszterházy teret,
– átépítik a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnak helyet adó épületet,
– megújítják a Bárány István Uszodát,
– fejlesztik az Északi Sporttelepet,
– korszerűsítik a Deák utcát.
Miközben ezek közül már majdnem mind teljesen készen van.
Az már inkább vicces, amikor a mostani stratégia is megemlíti, hogy cél egy libegő építése az Eged-hegyre, holott ez már Habisék dokumentumában is a lehetetlen küldetés kategóriájába tartozott. De talán érdemes lett volna azt a részt is legalább frissíteni, ahol Eszterházy Károly Főiskola maradt az időközben egyetemmé váló és nevet váltó intézmény.
De a legnagyobb húzása az „új” gazdasági programnak – amelyről nem győzzük hangsúlyozni, hogy elvileg a 2020-2025-ös időszakra vonatkozik –, amikor a megvalósítandó kulcsprojektek között hangsúlyozza, hogy kiemelt cél a
„251. sz. összekötő út (M3 kapcsolat) megvalósítása”.
Ez az M25-ös megvalósítása akar lenni, amely útszakaszt ugye a közelmúltban adtak át.
Azt nem gondoljuk, hogy az M25-öst újra meg szeretné építeni a város, vagy éppen a Deák utcát fejleszteni szeretnék, netán az Eszterházy teret ismét átépíteni. Itt egészen másról lehet szó, miközben azt is érdemes megjegyezni, hogy sok fejlesztés elmaradt, amit érdemes átültetni egy ilyen stratégiába. De hogy kinek köszönhetők a fenti morzsák, az egy jó kis belső vizsgálat eredménye lehet, a csütörtöki közgyűlésen pedig talán érdemes lenne egy elegáns bejelentéssel visszavonni ezt a vaskos dokumentumot, és egy kicsit még dolgozni rajta.
