Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
A Budapesti és Kereskedelmi Iparkamara (BKIK) és a hozzá csatlakozó tíz vállalkozói érdekképviselet ismét arra kéri a törvényalkotót, hogy törölje el a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) 2021-től hatályos szigorítását és helyette tárgyalja a széles körű szakmai vita során létrejött újraszabályozási javaslatot.
Emlékeztetőül, hogy milyen változások várhatók, ha mégis maradna a terv:
Egy magánszemély csak egyetlen vállalkozásban lehet kisadózó
A 2021-ben újabb kisadózói státuszra vonatkozó bejelentést a NAV elutasítja.
Kapcsolt vállalkozások esetén 40% mértékű adó fizetendő
További szigorítás, hogy kapcsolt vállalkozástól (pl. saját vagy családtagok tulajdonában álló vállalkozás részére történő számlázás) kapott bevétel után annak összegétől függetlenül 40 %-os mértékű adót kell fizetni .
A kapcsolt vállalkozás fogalmát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 28. pontja határozza meg.
Külföldi kapcsolt vállalkozás esetén a 40%-os mértékű adót a katás vállalkozásnak kell bevallani és megfizetni.
40%-os mértékű adó a 3 millió forintnál nagyobb, ugyanazon partnertől származó bevételek után
A legnagyobb felháborodást minden kétséget kizáróan ezen a fenti jogcímen fizetendő 40%-os mértékű büntetőadó okozta.
Marad a 12 millió forintos bevételi értékhatár és jövőre is 40%-os mértékű adót kell fizetni, ha bevételek ezt meghaladják.
Az MTI-nek küldött pénteki közlemény szerint Nagy Elek, a BKIK elnöke levélben kérte Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét: járjon el az MKIK alapszabálya szerint és hívja össze a szervezet elnökségét, hogy határozatot hozzanak a kata szabályozásának ügyében. Az országos kamara alapszabálya ugyanis előírja, hogy elnökségi állásfoglalás szükséges, ha a kamara a gazdaság egészét, vagy a vállalkozók széles körét érintő jelentős ügyben alakít ki véleményt. Parragh László MKIK elnök ezzel szemben nem kérte az elnökség állásfoglalását javaslata benyújtásakor, ezzel pedig megsértette az alapszabályt, amivel súlyosan csorbítja a kamarai rendszer hitelességét - írták.
A BKIK ugyanakkor az MKIK elnökségi döntésének hiányában is javasolja a kata szabályok újragondolását és több más vállalkozói érdekképviselet támogatásával arra kéri a törvényalkotót, hogy az MKIK elnökének nem szabályszerű eljárása ellenére fontolja meg a BKIK 7+1 pontos javaslatát, amelyik mind a vállalkozók, mind a kormány igényeit kielégíthetik.
A BKIK 7+1 pontos javaslatához számos vállalkozói érdekképviselet csatlakozott, többek között a Magyar Gyáriparosok Szövetsége (MGYOSZ), a Magyar Iparszövetség, az Adótanácsadók Egyesülete, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (MOKLASZ) a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, a Magyar Idegenvezetők Egyesülete, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -Szolgáltatók Szövetsége(MARESZ), a Magyar Beutaztatók Szövetsége(MABEUSZ), valamint a Magyar Színházi Társaság.
