Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
Kitartó adatkérések és levélváltások hosszú sora után megkaptam Müller Cecíliától a szociális otthonok fertőzöttségi és halálozási adatait március 5-ig bezárólag – közölte a Facebookon Szél Bernadett.
A független ellenzéki képviselő nyilvánosan is elérhetővé tette a statisztikákat, amelyek szerinte a legkiszolgáltatottabb honfitársaink tragédiáját mutatják.
Novemberben berobbant a járvány az otthonokban
Az adatokból azt látni, hogy a járvány őszi hulláma 25-ször több halálos áldozatot szedett az idősotthonokban, mint az első. A második hullámban hunyt el a koronavírus idősotthoni áldozatainak 96 százaléka. Tavaly márciustól június 30-ig 140 idősotthoni gondozott hunyt el, szeptember és március 5-e között 3512 fő.
November közepe és március eleje között több mint háromszorosára nőtt az idősotthoni áldozatok száma a szeptember és november közti időszakhoz képest: november 14-ig 1039 idős hunyt el az otthonokban, március 5-ig 3512 fő. Ez azt mutatja, hogy novemberben robbant be igazán a járvány.
A két hullám összesített adatai alapján a március 5-ig koronavírusban elhunytak 24 százaléka, azaz mintegy negyede volt szociális otthonok lakója, ideértve a szociális és gyermekvédelmi intézményeket, idősotthonokat, fogyatékossággal élőket gondozó otthonokat, pszichiátriai betegek otthonait, hajléktalanokat ellátó intézményeket.
A vírus minden negyedik áldozata szociális otthon lakója volt
– mutatott rá Szél Bernadett.
Elkeserítőek a Heves megyei adatok
Az első hullámban 140 idősotthoni elhunyt 70 százaléka, 99 fő volt fővárosi otthon lakója, a második hullámban a 3512 elhunyt 5 százaléka, 176 fő. Tehát az ősszel kezdődő hullámban az idősotthoni elhunytak 95 százaléka vidéki otthon lakója volt.
A második hullámban Budapesten volt a legkevesebb idősotthoni áldozata a koronavírusnak az érintett férőhelyek arányában, Heves megyében a legtöbb: szűkebb hazánkban 206 fertőzött hunyt el az otthonok lakói közül, ami azt jelenti, hogy az érintett férőhelyek 12,5 százalékán gondozott idős ember halt meg.
Férőhelyarányosan a legtöbb idős ember a kiskunfélegyházi Szivárvány Intézményben hunyt el (27-en a 108 férőhelyes otthonban), de több otthonban is voltak hasonló arányok.
A második hullámban abszolút értékben a legtöbb elhunyt Pest megyében volt (311 fő), az intézmények közül pedig a nyíregyházi Szivárvány Idősek Otthonában (48 fő). A fertőzött otthonokban gondozottak 33 százaléka, azaz harmada fertőződött meg átlagosan. Az érintett 71.503 férőhelyen 23.848 gondozott kapta el a COVID-ot.
Az első hullámban 5 idősotthoni gondozó hunyt el, a másodikban 13 fő, így a járvány kezdete óta összesen 18 idősotthoni gondozó hunyt el. Az első hullámban 137 dolgozó lett pozitív, a második hullámban 8273.
Szél Bernadett kifogásolta, hogy a tavaszi hullám adatait tartalmazó táblázatból hiányzik a férőhelyek számára vonatkozó oszlop. Az alapján látni lehetne például, hogy az ország legnagyobb idősotthona a Müller Cecília által sokat említett 544 fős Pesti úti idősotthon. Emellett azt is megjegyezte, hogy van, ahol kevesebb elhunytat jelez a táblázatuk, mint legutóbb.
Innentől kezdve számos új kérdésem van, de azt feltehetően megint 90 nap múlva fogják megválaszolni
– írta a képviselő.
Kitartó adatkérések és levélváltások hosszú sora után megkaptam Müller Cecíliától a szociális otthonok fertőzöttségi és...
Közzétette: Szél Bernadett – 2021. március 17., szerda
