Megérkezett az idei első hó
Az Egri Ügyek is beszámolt róla, hogy a gyöngyösi térség fideszes országgyűlési képviselője, Horváth László egy öblös, rasszista érzelmekre hajazó, természetesen Soros Györgyöt is emlegető közleményt jelentetett meg, mert állítása szerint a Kúria úgy döntött: a gyöngyöspatai általános iskola szegregációs perében a jogerős bírósági ítéletet végre kell hajtani, vagyis január 17-ig 100 millió forint kártérítést kell kifizetni az elkülönített oktatásban résztvevő cigány tanulók családjainak. "A bírósági ítélet jogszerűsége nem vitatható ugyan, ám sokak igazságérzetével ellentétes, túlzó, és zöld utat adott a Soros-hálózat pénzszerző akciójának" - írta a képviselő (a képen).
Csakhogy a Kúria még hétfő este közölte: egyáltalán nem döntött még a Kúria kártérítésről a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben.
Közleményük szerint a Kúria 2015. március 25-én hozott ítéletével fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amelyben megállapította, hogy "sem az oktatási intézmény, sem annak fenntartója nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció következtében az iskolában kialakult". Abban az ügyben a Kúria nem állapított meg kártérítést. Mint ismert, Gyöngyöspatán a cigány tanulókat elkülönítették a magyar tanulóktól egy általános iskolában.
A Debreceni Ítélőtábla 2019. szeptember 18-án hozott jogerős ítéletet a személyhez fűződő jog megsértése miatt több felperes által kezdeményezett, a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő perben. A táblabíróság megállapította, hogy a jogellenes elkülönítéssel megsértették az érintettek egyenlő bánásmódhoz való jogát, ezért javukra fejenként és a jogsértéssel érintett tanévenként kártérítést ítélt meg. Ebben az ügyben tehát közvetlenül az érintett diákok érvényesítettek kártérítési igényeket.
A tábla jogerős ítélete ellen még tavaly a Kúriára felülvizsgálati kérelem érkezett. Az ügy még folyamatban van, a felülvizsgálati eljárásban tárgyalást még nem tűztek ki.
Vagyis két verzió lehetséges:
- Horváth László nem tudja értelmezni a határozatokat és nem ismeri a magyar bírósági rendszer működését.
- Horváth László tisztában van az igazsággal, de saját politikai tőkét akar kovácsolni a cigányozásból és a sorosozásból, miközben magyar állampolgárok iskolai elkülönítését védelmezi.
