Megérkezett az idei első hó
Szó szerint a lakása plafonjáig halmozta fel a hulladékot, az évtizedek alatt összegyűjtött tárgyakat, ruhaneműket és lomtalanításokon talált iparcikkeket egy ismeretlen életkorú férfi Egerben, egy Vörösmarty úti társasházban. Szomszédjai a létező összes hatóságnál – legyen az állami vagy önkormányzati szerv – próbálkoztak már, hogy hivatalos úton életmódja megváltoztatására, lakása kiürítésére bírják a nyilvánvalóan kényszeres gyűjtögető férfit. Nem jártak sikerrel, pedig az ingaltan az évek során tűzveszélyessé, közegészségügyi szempontból pedig kész rémálommá vált.
Egy lakás már leégett a sok lom miatt
A lakók elmondása szerint a helyzet mára odáig fajult, hogy a férfi lakásának ajtaját csak nagyjából 20-30 centiméter mélységben lehet kinyitni a felhalmozódott szeméttől, amin éppen csak, hogy be tudja még préselni magát a lakó. Egy ilyen pillanatban készült az alábbi fotó, amelyen jól látható, hogy egyáltalán nem túlzás, amit a szomszédok mondtak a lakás telítettségéről. A közös képviselő egy alkalommal járt is a lakásban, amikor a vízóra leolvasása miatt bement a vécéig, miután a gyűjtögető lakó “ösvényt vágott neki” a hulladékban.
.png)
A valószínűleg mentális gondokkal küzdő férfi 1984-ben költözött a házba, amikor azt kulcsrakészen átadták, vagyis az első lakók között volt. Már a kezdetektől egyedül élt. A szülei is egriek voltak, akiknek a Gólya utcai lakásában lakott hosszú ideig, majd édesapja halála után is egy időre visszaköltözött anyjához a Vörösmarty úti lakásból. Azonban a szülők lakása leégett, miután meggyulladt az a sok lom, amit a férfi felhalmozott az ingatlanban, mivel akkoriban még ott halmozta fel a kényszeresen gyűjtött holmikat, nem a saját lakásában. Az anya ekkor idősotthonba került, a férfi ezután költözött vissza a Vörösmarty útra, ahol folytatta különös életmódját.
Az itt lakóknak csak töredékinformációi vannak arról, hogy tulajdonképpen miből él a férfi, állandó munkahelye azonban hosszú ideje nem lehet. Annyi biztos, hogy tartósan sehol nem tudott elhelyezkedni. A lakók szerint jelenleg nyugdíjból élhet, de még ez sem egyértelmű.
A vizet elzárták, így a férfi befőttesüvegekben gyűjti a vizeletét
Furcsamód a férfi egyáltalán nem viselkedik zavartan vagy fenyegetően, normálisan lehet vele kommunikálni. A beszélgetéseket azonban csak addig hajlandó folytatni, amíg a téma foglalkoztatja, ha életmódjáról kérdezik, akkor elzárkózik. Napközben nem tartózkodik a lakásában, általában késő este ér haza. Általában az utcákon vagy az egri plázában látják kóborolni. Ha valahol lomtalanítást lát, azonnal lecsap és elkezdi gyűjtögetést. Alkoholt nem fogyaszt, kocsmákban nem látják.
A szomszédok alapvetően két dolog miatt nehezményezik a gyűjtögető férfi életmódját. Egyrészt, bár állításuk szerint a lakásból nem árad orrfacsaró bűz, de amióta a fűtést, a villanyt és a vizet is elzárták a lakásban, a férfi befőttesüvegekben gyűjti a saját vizeletét, amelyet nem tud lehúzni a vécén. Volt rá példa, hogy az egyik üveget kihozta a lakásból, amit eltört a folyosón. Sőt, az is előfordult, hogy cipőjével székletnyomokat hagyott a társasházban, gyaníthatóan azért, mert a saját székletébe lépett a lakásban.
A másik nagy problémája a lakóknak, hogy többen is látták a szomszéd ház ablakából, hogy a férfi égő gyertyával mászkál a hulladékok között, ami a felhalmozott szemét mennyiségét látva óriási tűzveszélyt jelent. Ráadásul a társasház közös helyiségében, a pincerész folyosóján is jelentős mennyiségű lomot halmoz fel a férfi időről időre, amivel akadályozza a mozgást. Idén nyárra akkorára nőtt a szeméthegy az ingatlanban, hogy a férfi be sem tudott jutni a saját lakásába, így az ajtaja előtt aludt. Ezt a lakók szintén fotóval dokumentálták.
Ki fog itt rendet tenni?
Az Egri Ügyek megpróbálta abban a sorrendben végig járni a hivatali utat, ahogyan a Vörösmarty úti társasház lakói próbáltak idén segítséget szerezni szomszédjuk ügyében. Az első állomás az egri önkormányzat volt: levelet írtak Mirkóczki Ádám polgármesternek, aki Berecz Mátyás alpolgármesterre, a körzet önkormányzati képviselőjére bízta az ügyet. Ezután az aljegyző felvette a jegyzőkönyvet a panaszról, majd az önkormányzat kirendelt egy szociális munkást, aki többször találkozott a férfival, hogy rábírja életmódja megváltoztatására és az együttműködésre. Ez sajnos sikertelennek bizonyult, ráadásul a férfi már szóba se áll a szociális munkással. Csak addig tartotta vele a kapcsolatot, amíg pótolták a személyes iratait. A szakember a lakók elmondása szerint beszámíthatónak minősítette a férfit, aki meg is ígérte neki, hogy kipakol a lakásból. Azonban tény, hogy pszichiáter vagy pszichológus még nem látta a gyűjtögető lakót és nem is fogalmazott meg róla szakvéleményt.
Megkeresésünkre Eger jegyzőjének nevében Dr. Nagy-Holló Eszter Júlia jogi és hatósági irodavezetőtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az önkormányzati bejelentést követően több helyszíni szemle megtartására került sor az érintett lakásánál, az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltséggel közösen végrehajtva. Ezután rendelték ki a családsegítő munkatársat a férfihoz, ám “a kezdeti együttműködést követően az ügyfél nem kereste családsegítőjét, az előzetesen megbeszélt találkozáskor nem tartózkodott otthon, mely alapján a szociális ellátása megszűnt, mivel ennek igénybevételére az ügyfél nem kötelezhető”.
Mivel a probléma nem szűnt meg, a hatósági eljárásban előbb felszólítást, majd hatósági kötelezést adtak ki. “Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglalt kézbesítési vélelem és kötelezően betartandó határidők miatt a határozat csak a napokban vált véglegessé, ez annak is köszönhető, hogy azt az ügyfél nem vette át, a többször megkísérelt postai kézbesítés ellenére sem” – írta Dr. Nagy-Holló Eszter, aki szerint a végleges határozat alapján a végrehajtási eljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal HM Adó és Vámigazgatósága fogja lefolytatni.
“Az ilyen esetekben, amikor úgynevezett gyűjtögető életmódot folytató személlyel szemben kell eljárást kezdeményeznünk, mindig törekszünk az együttműködéssel történő rendezésre, mivel általános tapasztalatunk az, hogy ezeknek a személyek mentális állapota és a felhalmozott lomhoz való viszonya miatt nem a klasszikus hatósági eljárás lefolytatásával rendezhető elsősorban az ügy. Azonban az együttműködés hiányában csak a jogszabályban biztosított eszközök állnak rendelkezésünkre, melyek a probléma felszámolásához, és végleges megszűntetéséhez nem mindig elegendőek” – írta az irodavezető.
A Népegészségügy is tehetetlen
Az önkormányzat mellett a Vörösmarty úti társasházat fenntartó lakásszövetkezet, valamint két érintett lakó is megkereste idén az üggyel kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK), azonban nem jártak semmiféle eredménnyel, sőt, a lakók állítása szerint választ sem kaptak. Az NNK hírportálunknak azt a tájékoztatást adta, hogy “a problémás lakó által lakásában folytatott kényszeres hulladék felhalmozás közegészségügyi kockázatokkal járhat, mivel a felhalmozott hulladék bomló szervesanyag-tartalma miatt fertőzésveszély alakulhat ki, egészségügyi kártevők (rovarok és rágcsálók) felszaporodására lehet számítani, továbbá bűzhatás keletkezhet mind a hulladékfelhalmozó lakásában, mind a társasház közös használatú részeiben. Illetve fokozottabban fennáll a szomszédos lakók járványügyi és a bűzhatásnak való kitettsége”.
Mindezek ellenére a népegészségügy a hatályos jogszabályok szerint nem sokat tehet. “A kényszeres gyűjtögető lakó lakásának kiürítésére, illetve kényszertakarítás elrendelésére az NNK hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkezik. A hatáskörrel rendelkező hatóság közegészségügyi szempontból az érintett ingatlan helye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal, jelen esetben a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala” – írták.
Nem láttak semmit
Ezután a járási hivatalhoz fordultunk, ahol – a történet újabb csavarjaként – az alábbi tájékoztatást kaptuk: “Az Egri Járási Hivatalhoz két panaszbejelentés érkezett egy egri társasházban élő személy hulladékfelhalmozó, a társasházi környezetet szennyező életvitele miatt. A panaszokat levélben megerősítette a társasházat kezelő lakásszövetkezet is, azonban az ügyet vizsgáló népegészségügyi hatóság a helyszíni szemle időpontjában a közös használatú épületrészeken a bejelentésekben leírtakat nem tapasztalta”.
Ennek alapján tehát az NNK önállóan nem cselekedhet, azonban a járási hivatal által kirendelt szakembereik furcsamód nem észleltek semmiféle problémát. Kérdés azonban, hogyan jutottak a népegészségügy részéről erre a következtésre, amikor a szomszédok szerint jó eséllyel a lakásban sem jártak. A férfi ugyanis napközben otthon sincs, ráadásul olykor ő maga sem tud bejutni saját lakásába. Az ajtót pedig nem törték fel, vagyis nem történt hatósági behatolás a lakásba.
A lakók megkeresték közvetlenül a katasztrófavédelmet is, akik (mint fentebb írtuk) az önkormányzattal közösen, az egri jegyző tájékoztatása után tartottak ellenőrzést. Az Egri Ügyek megkeresésére a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ezt írta: “A hatósági ellenőrzésen megállapították, hogy a tulajdonos az ingatlant nem rendeltetésnek megfelelően használja, ezzel tűzvédelmi jogszabályt sért. A hatóság határozatban figyelmeztette a lakót a szabálytalanság megszüntetésére és kötelezte, hogy az ingatlant rendeltetésnek megfelelően használja, a felhalmozott ruhákat pakolja el, mert így nem biztosított egy esetleges tűzoltói beavatkozás”. Hozzátették, hogy a katasztrófavédelemnek sincs joga a lakás kiürítésének elrendelésére.
Vagyis lényegében ott tartunk, hogy egyetlen állami vagy önkormányzati szerv sem képes véget vetni a Vörösmarty úti társasházban kialakult, közegészségügyileg és tűzbiztonsági szempontból egyaránt veszélyesnek ítélt szituációnak. A végső szót pedig a NAV mondhatja majd ki egy kényszeres, önmagának és környezetének egyaránt károkat okozó, antiszociális lakó ügyében, akit egyébként pszichológus vagy mentálhigiénés szakember még nem is látott, és jó eséllyel nem is fog.
Központi megoldásra lenne szükség
“Sok esetben egy pszichiáter is nehezen dönti el, hogy valaki alkalmas-e vagy sem a társas együttélésre. Ilyen esetekkel korábban is találkoztunk Egerben, például egy Töviskes téri lakóházban, ahogy egy idős hölgy rengeteg hulladékot halmozott fel a lakásában. Éveken át húzódott az az ügy. A demokratikus társadalmaknak komoly problémája, hogy nagyon nehéz eldönteni, meddig tart az egyén szabadsága – vagyis az a komplex jogrendszer, ami az egyén szabadságjogait védelmezi –, és hogyan lehet ezt összeegyeztetni a közösség, illetve a többség jogaival és érdekeivel. Ilyenkor csak a törvényi szabályozás segíthet. Az eljáró hatóságokat kell felvértezni olyan szakemberekkel és jogszabályi környezettel, hogy hatékonyan tudjanak fellépni” – mondta Berecz Mátyás alpolgármester.
Berecz szerint egy komolyabb politikai összefogásra lenne szükség, hiszen parlamenti egyetértés kell a jogszabály-változásokhoz. Az önkormányzati rendeletalkotás nem mehet szembe az országos jogszabályokkal, azokhoz igazodnia kell. Vagyis az Országgyűlésben tevékenykedő, helyi kötődésű képviselők segítségére lenne szükség, akik a szakigazgatási szervek visszajelzéseivel együtt kialakíthatnak egy hatékonyabb és gyorsabb eljárást a hasonló esetek kezelésére.
